Hogyan számoljuk a bérpótlékokat?
A Munka Törvénykönyve (Mt.) pontosan meghatározza, milyen esetekben és mekkora mértékű bérpótlék illeti meg a munkavállalót. A pótlékok alapja általában a munkaszerződés szerinti alapbér (osztva a havi óraszámmal, ami általános teljes munkaidőnél 174 óra).
1. Túlóra (Rendkívüli munkaidő)
- 50% pótlék: Ha a munkaidő-beosztáson felül rendelik el a munkavégzést (pl. tovább kell maradni hétköznap).
- 100% pótlék: Ha a heti pihenőnapon (pl. vasárnap) vagy munkaszüneti napon történik a munkavégzés.
Fontos: A felek megállapodhatnak abban, hogy a túlóráért nem pénzt, hanem szabadidőt kap a dolgozó. Ebben az esetben nem jár az 50%-os pótlék, csak az alapbér a ledolgozott időre, plusz a szabadidő.
2. Műszakpótlék és Éjszakai pótlék
Sokan keverik ezt a két fogalmat. A legfontosabb szabály, hogy a kettő nem jár egyszerre.
- Éjszakai pótlék (15%): Akkor jár, ha a munkavégzés 22:00 és 06:00 közé esik, és meghaladja az 1 órát.
- Műszakpótlék (30%): Akkor jár, ha a munkaidő kezdete rendszeresen változik (pl. délelőttös, délutános, éjszakás műszakok váltják egymást), és a munkavégzés 18:00 és 06:00 közé esik.
Mivel a műszakpótlék magasabb (30%) és tágabb időszakot fed le (18:00-tól), ezért többműszakos munkarendben ez a kedvezőbb és ezt kell alkalmazni.
3. Vasárnapi pótlék (50%)
Vasárnapi pótlék csak meghatározott esetekben jár (pl. többműszakos munkarendben, készenléti jellegű munkakörben), ha a munkavégzés vasárnapra esik. Nem jár vasárnapi pótlék azoknak, akiknek a munkakörükből adódóan eleve vasárnap is dolgozniuk kell (pl. vendéglátás, kereskedelem bizonyos esetei), kivéve ha túlóráznak.