Fizetesek.comFizetesek.com - Fizetések Magyarországon 2025

Fizetett vagy fizetés nélküli szabadság 2025-ben? Minden, amit tudnod kell a munka–magánélet egyensúlyáért

Szabadság Szakértő publikálta 2025. 05. 15.-n
Tartalomjegyzék

Fizetett vagy fizetés nélküli szabadság 2025-ben? Minden, amit tudnod kell a munka–magánélet egyensúlyáért

Fizetett vagy fizetés nélküli szabadság 2025-ben

Képzeld csak el: reggelente kipihenten ébredsz, tudod, hogy a napodban lesz hely a munkának, a családnak és – ami talán a legfontosabb – önmagadnak is. De mikor érezted utoljára, hogy valóban egyensúlyban van a munka és a magánélet? Nem vagy egyedül, ha most magadban azt válaszolod: "hát, elég régen..." Az egészséges munka–magánélet egyensúly ma már legalább annyira értékes, mint a jó fizetés – a munkavállalók számára pedig az egyik legfontosabb elvárás. De vajon miért olyan nehéz ezt elérni, és hogyan segíthet ebben a szabadság, mint lehetőség?


Miért ennyire nehéz a munka–magánélet egyensúly?

A modern világban sokunk számára természetessé vált, hogy folyamatosan zsonglőrködünk a feladataink között: hosszú munkaórák, állandó túlórázás, sőt, hétvégén vagy ünnepnapokon is dolgozunk. Közben pedig egyre kevésbé jut időnk a pihenésre, a családra, a hobbikra vagy akár csak egy nyugodt alvásra. A határok elmosódnak, a munkahelyi e-mailek este és hétvégén is csipognak, és sokszor akkor is a feladatainkon jár az eszünk, amikor már rég kikapcsoltuk a számítógépet.

"Ma már a vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják a munka és a magánélet egyensúlyának jelentőségét."
– Katkics Attila, HR szakember

Egyensúly nélkül könnyen jöhet a kiégés: ingerlékenység, fásultság, betegségek, sőt, a személyes kapcsolataink is megsínylik, ha nem jut elég időnk önmagunkra és a szeretteinkre. Betegen is dolgozunk, szabadságot sem merünk tervezni – néha csak álmodozunk egy nyaralásról vagy egy szabad hétvégéről.


A szabadság mint valódi megoldás

De mit tehetsz, hogy ne csak túlélj, hanem jól érezd magad a bőrödben? A szabadság – legyen szó akár egy hétvégi pihenőről, egy hosszabb nyaralásról vagy rendszeres, rövid szünetekről – kulcsszerepet játszhat abban, hogy visszatalálj az egyensúlyhoz. A munkahelyi vezetők is egyre inkább felismerik, mennyire fontos támogatni a dolgozókat szabadságolási lehetőségekkel, rugalmassággal, vagy épp azzal, hogy nem várják el az azonnali reagálást minden üzenetre. Egy jól időzített szabadság vagy szabadidő nem csak a feltöltődésedet segíti, hanem hosszú távon a munkahelyi motivációd, teljesítményed és egészséged megőrzését is szolgálja.

Gondolkodj el – mikor voltál utoljára igazán szabadságon? És vajon mennyit számítana, ha most áldoznál időt magadra?

A szabadság nem luxus, hanem alapvető szükséglet – és az első lépés az egészséges egyensúly felé. Ne hagyd, hogy a mindennapi rohanás elvegye tőled a lehetőséget a feltöltődésre! Tedd meg az első lépést a harmonikusabb élet felé, hiszen a munka nem minden – az élet igazi értékei ott kezdődnek, ahol a munkanap véget ér.


Fogalmi tisztázás: Mi a fizetett szabadság és mi a fizetés nélküli szabadság?

Ebben a részben tisztázzuk, hogy pontosan mit jelent a fizetett és a fizetés nélküli szabadság a magyar munkajog szerint, mik a jogi definíciók, és melyek a legfontosabb különbségek.

Fizetett szabadság: az alapjog, ami minden munkavállalónak jár

A fizetett szabadság a munkavállalók egyik legfontosabb joga – évente minden munkavállalónak jár pihenőidő, amit a munkaadó nemcsak köteles kiadni, de arra még fizetést is kell adnia! A Munka Törvénykönyve szerint:

  • Alapszabadság: Évente legalább 20 munkanap.
  • Pótszabadság: Bizonyos helyzetekben (életkor, gyermekek száma, speciális munkakörülmények) további napok járnak.

"Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz."
(Magyarország Alaptörvénye XVII. cikk)

A szabadságot arányosítják a munkában töltött idő alapján, és az időszakra fizetést kapsz.

Pótszabadságok – amikor több jár

A pótszabadságot különféle tényezők növelhetik:

  • Életkor: 25 éves kortól évente +1 nap, 45 éves korig akár +10 nap
  • Gyermekek száma: 1 gyermek után 2 nap, 2 után 4 nap, 3 vagy több után 7 nap
  • Speciális helyzetek: fogyatékos gyermek, egészségkárosodás, veszélyes munkakör

A cél: regenerálódás, pihenés, magánügyek intézése – anélkül, hogy lemondanál a fizetésedről.

Fizetés nélküli szabadság: amikor nincs bér, de marad a jogviszony

Ha elfogyott az éves fizetett szabadság, vagy speciális élethelyzet miatt hosszabb távollét kell, akkor kérhető a fizetés nélküli szabadság. Ilyenkor a munkaviszonyod megmarad, de nem kapsz bért.

Mikor jár fizetés nélküli szabadság?

  1. Törvényi jogcím: Gyermekgondozás, hozzátartozó ápolása, katonai szolgálat – ilyenkor a munkáltató köteles elengedni.
  2. Megállapodás alapján: Ha nem írja elő a törvény, a munkáltató dönt a kérelem elbírálásáról – mindent írásban kell rögzíteni.

A fizetés nélküli szabadság ideje alatt nem jár munkabér, ugyanakkor a munkaviszony fennmarad, és a szabadság lejárta után visszatérhetsz a munkába.

Jogi sajátosságok

  • Biztosítási jogviszony: Többnyire szünetel, kivéve pl. gyermekgondozás első 6 hónapja.
  • Felmondás: Törvényi jogcímen védelem jár.
  • TB-járulék: Nem törvényi jogcímnél magadnak kell fizetni.

Az alábbi táblázat összefoglalja a két szabadságtípus közötti főbb különbségeket:

Kategória Fizetett szabadság Fizetés nélküli szabadság
Munkabér Igen Nem
Jogosultság alapja Mt. alanyi jogon Törvény vagy megállapodás
Időtartam Évente, naptári napok Jogcím vagy megegyezés szerint
Biztosítási jogviszony Megmarad Általában szünetel
Felmondási védelem Nincs (kivéve szülői) Törvényi jogcímnél van
Munkaviszony Fennmarad Fennmarad

Ha a fizetett szabadságod fogy el először, csak utána kérhetsz fizetés nélküli szabadságot (kivéve törvényi jogcímeket). Minden kérelmet időben, írásban jelezz, és egyeztess a munkáltatóval a részletekről. A fizetés nélküli szabadság hosszabb távon befolyásolhatja a nyugdíjadat és egyéb járandóságaidat, ezért jól gondold át!

A fizetett szabadság a pihenés, míg a fizetés nélküli szabadság különleges élethelyzetekre ad lehetőséget – a jogi szabályozás világosan meghatározza, mikor melyik jár.


Jogosultság és igénylés lépésről lépésre

Szeretnél szabadságot kivenni, de nem tudod, mikor vagy jogosult rá és hogyan kell igényelni? Itt minden kérdésedre választ kapsz – így 2025-ben is magabiztosan el tudsz járni!

Jogosultság: Mikor jár szabadság?

Alapvetően minden munkavállalót megillet a szabadság. Minden évben legalább 20 munkanap alapszabadság jár, amit élethelyzet vagy munkakörülmény alapján pótszabadság egészíthet ki.

  • Alapszabadság: 20 munkanap, teljes- vagy részmunkaidőben is. Év közbeni kezdés/zárás esetén arányosítás van.
  • Pótszabadság:
    • Életkor: 25 éves kortól +1 nap, 45 felett akár +10 nap
    • Gyermekek után: 1 után 2 nap, 2 után 4 nap, 3 vagy több után 7 nap; fogyatékos gyermek után +2 nap
    • Fogyatékosság, megváltozott munkaképesség: +5 nap
    • Veszélyes munkakör: Föld alatt/ionizáló sugárzás: +5 nap
    • Fiatal munkavállalók: 18 év alatt +5 nap

Tipp: Minden évben újraszámolják a jogosultságot, vagyis ha változik az élethelyzeted, nem veszik el a jogod!

A szabadság igénylésének menete

A következő lépések szinte minden munkahelyen működnek:

  1. Tájékozódj a szabályokról: Olvasd el a céges szabadságolási rendet, egyeztess a feletteseddel.
  2. Töltsd ki a szabadságigénylő lapot: Elektronikus vagy papír alapú, céges minta szerint. Pontosan add meg: kezdő/záró dátum, napok száma, jogcím.
  3. Add le időben: Legalább 15 nappal a kívánt szabadság előtt jelezd az igényed.
  4. Várd meg a jóváhagyást: A munkáltatónak is 15 nappal előbb kell értesítenie a szabadság kiadásáról, de a te kérelmednek elsőbbsége van az évi 7 nap esetében.
  5. Egyeztess helyettesítésről: Hosszabb távollétnél beszélj előre a feladatok átadásáról.
  • 7 napot évente a te kérésed szerint kötelesek kiadni, legfeljebb két részletben.
  • Az igénylés írásban történjen, a céges sablont használva rögzítsd a napokat!

"A szabadságra vonatkozó igényét legalább 15 nappal a kívánt időpont előtt jeleznie kell a munkáltató felé."

Szükséges dokumentumok

  • Szabadságigénylő lap: mindig kötelező.
  • Orvosi igazolás: hozzátartozó ápolásához.
  • Gyermek születési anyakönyvi kivonata: gyermek utáni pótszabadsághoz.
  • Fogyatékosságot igazoló dokumentum: ha fogyatékos gyermek vagy munkavállaló után jár pótszabadság.

Tipp: Céges mintadokumentumokat a HR-től is kérhetsz, ezek megkönnyítik az igénylést.

Fizetés nélküli szabadság igénylése

  • Törvényi jogcímen (gyermek 3 éves koráig, ápolás, katonai szolgálat) a munkáltató köteles kiadni.
  • Egyéb esetekben: csak a munkáltató engedélyével, írásban, minél előbb jelezd.
  • Mindig írásban, legalább 15 nappal korábban kell beadni a kérelmet.

Minták szabadságigénylésre:

Tárgy: Szabadság igénylés Tisztelt [Felettes/Hr]!
Ezúton szeretném igényelni szabadságomat [kezdő dátum] – [záró dátum] között, összesen [X] munkanapra. Kérem, hogy kérelmemet szíveskedjenek elbírálni.
Köszönettel: [Név]

Ha átlátod a jogosultságod szabályait, időben és pontosan nyújtod be kérelmedet, garantáltan gördülékeny lesz a szabadságod ügye! A szabályok betartása mellett csak egy jó adag előrelátás kell ahhoz, hogy pihenésre vagy magánügyek intézésére is jusson időd a munkád mellett.


Pénzügyi és munkaidő-hatások összehasonlítása

Nem mindegy, milyen szabadságot választasz – közvetlenül érinti a pénztárcádat és a mindennapjaidat. Ebben a szakaszban azt vizsgáljuk meg, hogyan befolyásolja a fizetett vagy fizetés nélküli szabadság a bérszámfejtést, juttatásokat, illetve a munkaidő-beosztást 2025-ben.

A fizetett és fizetés nélküli szabadság pénzügyi hatásai

Fizetett szabadság: Jövedelmedet nem érinti – a távolléti díj vagy a szokásos bér teljes (vagy részbeni) kifizetése biztosított. Például apasági szabadság első 5 napjára 100%, a következő 5 napra 40% díj jár.

Fontos: A pénzbeli megváltás csak a munkaviszony megszűnése esetén lehetséges – a ki nem vett szabadságot pénzben is megkapod.

Fizetés nélküli szabadság: Nem jár bér, így azonnal érezhető a havi bevételedben. Hosszabb idő esetén a TB-járulékot is magadnak kell fizetned, kivéve, ha a munkáltató vállalja át.

Fizetés nélküli szabadság hátrányai:

  • Nincs jövedelem.
  • Nem számít bele a szolgálati időbe (nyugdíj, végkielégítés, felmondási idő).
  • TB-jogviszony szünetel, külön adminisztráció kell.

Juttatások és pótszabadságok

Minél több pótszabadságra vagy jogosult, annál több fizetett pihenőnapod van. Ez közvetlenül növeli a teljes éves jövedelmedet. Például:

Munkavállaló típusa Alapszabadság Pótszabadság (életkor, gyermek, egyéb) Összesen
27 éves, 0 gyerek 20 nap 1 nap (életkor) 21 nap
35 éves, 2 gyerek, 1 fogyatékkal élő 20 nap 5 nap (életkor) + 4 nap (gyerek) + 2 nap (fogyatékos) 31 nap
45 éves, 3 gyerek, föld alatt dolgozik 20 nap 10 nap (életkor) + 7 nap (gyerek) + 5 nap (veszélyes) 42 nap

Minél több pótszabadságod, annál több bérrel fizetett pihenőnapod van – ez a pénztárcádban is megjelenik, hiszen bérkiesés nélkül regenerálódhatsz.

A szülési szabadság (CSED), ahol a bruttó bér 100%-a jár, vagy a GYED (70%) is fontos juttatások – ezek hosszabb távollét esetén is biztosítják a jövedelmet.

Munkaidő-beosztás hatása

A munkaidő-beosztás és a szabadságok kiadása jelentősen befolyásolja a munkavégzésedet és a pénzügyeidet.

  • Munkaidőkeret: A szabadság kiadása és visszavonása szigorúan szabályozott. Ha visszahívnak, akár 50% pótlék is járhat.
  • Részmunkaidő: A szabadság arányosan kevesebb nap, de az adott napon teljes bér jár.

Ha elfogyott az éves fizetett szabadságkeret, a fizetés nélküli szabadság, távmunka vagy a munkaidőkeret rugalmas kezelése jöhet szóba – de nem mindegyik jár anyagi juttatással.

Munkáltatói és munkavállalói döntési jogok

A munkavállaló évente 7 napot saját belátása szerint vehet ki, a többi a munkáltató ütemezése szerint zajlik. Legalább 14 egybefüggő napot biztosítani kell. Okos időzítéssel hosszabb pihenőt is kihozhatsz kevesebb szabadnapból!

A lehetőségek kihasználása növeli a munkahelyi elégedettséget és a pénzügyi biztonságot.


Előnyök és kockázatok gyakorlati szemszögből

Amikor eldöntöd, melyik szabadságot választod, mindig az aktuális élethelyzet a döntő. Nézzük, melyik típus mikor előnyös, és milyen kockázatokkal járhat – példákkal, esettanulmányokkal!

A rendes szabadság előnyei és tipikus felhasználási esetei

A rendes (alap-) szabadság minden évben garantáltan járó pihenőidő. Ideális regenerálódásra, családi programokra, vagy csak feltöltődésre.

  • Teljes fizetés jár rá.
  • Évente újraindul.
  • 7 napot te döntesz el, mikor veszed ki.

Korlátozás: Korlátozott mennyiség, a többit a munkáltató ütemezheti.

Példa: Nyári utazást tervezel, de többen is szeretnének egyszerre szabadságra menni – ezért fontos előre tervezni!

Pótszabadság: speciális élethelyzetekhez

A pótszabadság extra napokkal támogat speciális élethelyzetben: családosok, idősebbek, veszélyes munkakörben dolgozók.

  • Növeli a pihenőidőt.
  • Például három gyermek után 7 nap, veszélyes munkakörben +5 nap.

Korlátozás: Csak azoknak jár, akik megfelelnek a feltételeknek.

Példa: Tartósan beteg gyermeket nevelsz, évente további 2 nap pótszabadságot kapsz, ami segíti a családi szervezést.

Fizetés nélküli szabadság: hosszú távú megoldás

A fizetés nélküli szabadság hosszabb távollétet tesz lehetővé (gyermekgondozás, ápolás, sabbatical).

  • Hosszabb távollét, jogviszony megmarad.
  • Egyes esetekben alanyi jogon jár (pl. gyermekgondozás).

Kockázatok:

  • Nincs bér.
  • 30 nap felett nem számít bele a szolgálati időbe.
  • TB-jogviszony szünetelhet, neked kell fizetni a járulékot.
  • Megállapodásosnál nincs felmondási védelem.

Példa: Anyaként három évig otthon lehetsz fizetés nélküli szabadságon, és ezalatt nem mondhat fel a munkáltató. Ha viszont sabbatical miatt kérsz hosszabb távollétet, csak a munkáltató engedélyével teheted meg, és nincs felmondási védelem.

Gyakorlati esettanulmány

Ha egy munkáltató utólag fizetés nélküli szabadságnak minősít egy engedélyezett szabadságot, ha túllépted az éves keretet, az nem jogszerű! Csak a munkavállaló kérésére lehet fizetés nélküli szabadságot adni.

Mikor melyiket válaszd?

Élethelyzet Ajánlott szabadság típus Előnyök Kockázatok
Sima pihenés, regenerálódás Rendes szabadság Teljes fizetés, könnyen tervezhető Korlátozott mennyiség, munkáltatói ütemezés
Kisgyermek nevelése Fizetés nélküli (alanyi jogon) Felmondási védelem, hosszú távollét lehetséges Nincs bér, TB-jogviszony szünetelhet
Tartósan beteg gyermek ápolása Pótszabadság + fizetés nélküli Extra napok, jogi védelem Pótszabadság limitált, fizetés nélküli csak időszakos
Szakmai fejlődés, sabbatical Fizetés nélküli (megállapodással) Hosszabb pihenő, új élmények Jövedelemkiesés, nincs felmondási védelem
Veszélyes munkakör Pótszabadság Extra pihenő, egészségvédelem Csak meghatározott munkakörökben

Kulcsfontosságú tippek

  • Előre tervezz!
  • Egyeztess a munkáltatóval!
  • Tartsd szem előtt a hosszú távú hatásokat!

A szabadság típusának megválasztása jogi és gyakorlati kérdés is – ha jól mérlegelsz, a legtöbbet hozhatod ki a pihenőidődből.


Konkrét, lépésről lépésre megvalósítható tippek a szabadság kérésére

Szeretnéd, ha a szabadságigénylésed zökkenőmentes és stresszmentes lenne? Itt a kulcs a sikerhez – 2025-ben is!

1. Ismerd meg a céges és jogi szabályokat

  • Nézd meg a céges szabadságolási rendet (belső kézikönyv, HR-portál).
  • Ellenőrizd, milyen típusú szabadságot igényelsz.
  • Tudd, mennyi szabadságod van még az évben!

Tipp: Egyre több helyen elektronikus felületen kell igényelni (pl. SAP SuccessFactors).

2. Időzíts okosan!

  • Legalább 15 nappal előre jelezd igényedet!
  • Kiemelt időszakokban (nyár, ünnep) minél korábban add le a kérelmet.
  • Ha éves tervet kell leadni, figyelj a céges határidőkre!

A munkáltatónak is legalább 15 nappal előre kell tájékoztatnia a szabadság kiadásának időpontjáról.

3. Kommunikálj a feletteseddel

  • Beszélj előre a közvetlen főnököddel.
  • Légy rugalmas, ajánlj alternatív dátumokat.
  • Hosszabb szabadságnál egyeztess a helyettesítésről is.

Példa:

Szia [Felettes neve]! A jövő hónapban szeretnék kivenni 5 nap szabadságot (máj. 10–14.). Megfelel ez az időpont, vagy módosítsam?

4. Írásban, pontosan, egyértelműen

  • Használd a céges űrlapot vagy írj hivatalos kérelmet.
  • Pontosan add meg a kezdő/végdátumot, napok számát.

Minták:

Kérelem típusa Példa (hivatalos)
Éves tervezett szabadság Tárgy: Éves szabadság tervezet\nTisztelt [Név]! Az alábbi időpontokban szeretném kivenni szabadságaimat: ...
Rendkívüli szabadság Tárgy: Rendkívüli szabadság igénylés\nEzúton szeretném jelezni, hogy családi ok miatt ápr. 12–14. között ...
Kevésbé hivatalos (e-mail) Szia [Főnök]! Szeretnék májusban pár napot kivenni, 10–14. között. Oké ez neked? Köszi, [Név]

5. Kulcsfontosságú tudnivalók

  • 7 nap szabadságról te döntesz évente.
  • Legalább egyszer 14 egybefüggő napot kell kiadni.
  • A szabadságot tárgyévben kell kivenni.
  • Próbaidő alatt a munkáltató megtagadhatja a kiadást.
  • Fizetés nélküli szabadságot mindig írásban, előre kell kérni.

Fontos: A munkáltató csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működési zavar miatt tagadhatja meg a már kért szabadságodat.

Egy jól időzített, világosan megfogalmazott, a jogszabályokat és céges kereteket figyelő szabadságkérelem mindenki életét megkönnyíti – használd ki okosan az idei szabadnapjaidat!


Összegzés és ajánlások

A 2025-ös szabadságokra vonatkozó szabályok és lehetőségek átlátása kulcsfontosságú a kiegyensúlyozottabb, stresszmentesebb élethez. Ha előre tervezel, minden jogoddal élsz, és időben egyeztetsz, sokkal több pihenés és kevesebb fejtörés vár rád.

  • 20 nap alapszabadság jár mindenkinek, erre jönnek az életkor, gyermekek, speciális helyzetek alapján a pótszabadságok.
  • Szülők, apák, speciális munkakörben dolgozók külön védelemben részesülnek.
  • Fizetés nélküli szabadság speciális helyzetekben kérhető, de figyelj a TB-jogviszonyra és a jövedelemkiesésre!
  • Jó időzítéssel hosszú hétvégéket, hosszabb pihenőket tervezhetsz.

A tudatos szabadságtervezés 2025-ben több pihenést, kevesebb stresszt és nagyobb kiszámíthatóságot jelent – csak rajtad múlik, hogy kihasználod-e!



Források