Fizetett szabadság 2025: mennyi jár, mennyit fizet, mikor kapod?

fizetesek.com publikálta 2025. 06. 25.-n

Tartalomjegyzék

Fizetés szabadság alatt: mennyit kapok, ha pihenni megyek 2025-ben?

-> Munka törvénykönyve és fizetett szabadság alapjai: a jogi keretek és a kötelező szabadság fogalma
-> Átlagkereset kiszámítása szabadságra: mely jövedelmek és időszakok számítanak be
-> Kifizetés menete és határidők: mikor kapod kézhez a szabadság alatti díjazást
-> Lépésről lépésre számítási példák: konkrét bruttó összeggel és napokkal modell
-> Tippek, gyakori hibák és adólevonások: hogyan érheted el a várható nettó összeget

Fizetett szabadság 2025 – Készen állsz kihasználni?
Források

Fizetett szabadság 2025: mennyi jár, mennyit fizet, mikor kapod?

Fizetés szabadság alatt: mennyit kapok, ha pihenni megyek 2025-ben?

Gyorsan peregnek a munkanapok, a naptárad piros betűs ünnepei pedig úgy villannak fel, mintha távolodó vonat ablakából néznéd őket. Mielőtt észbe kapnál, máris itt a nyár, vagy épp az őszi szünet, és rádöbbensz: vajon mennyi fizetett szabadság 2025-ben illet meg, miért pont annyi, és mennyi a fizetésem, ha szabadságra megyek? Ha nem akarod az utolsó pillanatban kapkodni a HR-osztály kilincsét, és szeretnéd pontosan tudni, hogyan alakul a szabadság alatti fizetésed, olvass tovább! Ebben a cikkben végigvezetlek a jogi alapoktól a bérszámfejtés legapróbb betűiig, hogy magabiztosan tervezhesd meg a pihenődet és annak anyagi vonzatát. Megvizsgáljuk a távolléti díj számítását, a pótszabadságok szerepét és az adókedvezmények hatását a nettó összegre.

Munka törvénykönyve és fizetett szabadság alapjai: a jogi keretek és a kötelező szabadság fogalma

Amikor a Munka Törvénykönyve (Mt.) 2012-ben megszületett, egyvalamit betonba öntött: Magyarországon a fizetett szabadság nem jutalom, hanem alanyi jog. A 2025-ös módosítások, mint az apasági szabadság igénybevételi idejének megduplázása (a gyermek születésétől számított 4. hónap végéig igénybe vehető), ezt csak megerősítik. Ebben a részben gyorsan rendet teszünk a fejedben: mi a különbség alapszabadság, pótszabadság és kötelezően kiadandó távollétek között, ki dönt a kiadásról, és miért nem alkualap a pihenés. Fontos tudni, hogy a szabadság célja a munkavállaló pihenésének és regenerálódásának biztosítása, így a munkáltató köteles azt kiadni, és a munkavállaló is jogosult rá.

Alapszabadság – 20 nap mindenkinek

Minden munkavállalónak évente 20 munkanap alapszabadság jár – függetlenül attól, hogy gyakornok, részmunkaidős, vagy épp felsővezető. A részmunkaidőben dolgozókat is ugyanannyi nap illeti meg, csupán a napi munkaidőre vetítve. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, az alapszabadságot arányosítani kell az adott évben munkában töltött időhöz képest. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy az alapszabadságot csak a munkaviszony végén lehet pénzben megváltani (szabadságmegváltás), máskor természetben kell kiadni. Ez a szabály biztosítja, hogy mindenki ténylegesen ki tudja venni a törvény által garantált pihenőidejét.

Pótszabadságok 2025-ben

Az alapszabadság mellett bizonyos feltételekhez kötötten további napok, úgynevezett pótszabadságok is járnak, amelyek tovább növelik a pihenőidőt. Ezek célja a speciális élethelyzetekben lévő munkavállalók extra támogatása.

Életkor szerinti plusznapok: A munkavállaló életkorától függően növekszik a szabadság napjainak száma. A 25. életévtől +1 nap jár, a 28. életévtől +2 nap, és így tovább, egészen a 45. életévtől járó maximális +10 napig, ami az alapszabadsággal együtt összesen 30 napot jelent. Ez a pótszabadság abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló betölti az adott életkort.
18 év alatti dolgozók: A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amikor a 18. életévét betölti.
Gyermekek után: A gyermekneveléssel járó feladatokhoz idő is kell. A 16 évesnél fiatalabb gyermekek után a munkavállaló (mindkét szülő, ha a gyermeket saját háztartásban nevelik) jogosult pótszabadságra: 1 gyermek után +2 munkanap, 2 gyermek után +4 munkanap, 3 vagy több gyermek után összesen +7 munkanap. Fogyatékos gyermekenként ez a pótszabadság további 2 munkanappal növekszik.
Megváltozott munkaképesség, ionizáló sugárzás, föld alatti munka: A megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalóknak, illetve a föld alatt állandó jelleggel vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozóknak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Így egy háromgyerekes, 46 éves bányász akár 40+ nap szabadságot is összegyűjthet, ami jelentős pihenőidőt biztosít.

Kötelezően kiadandó távollétek

Bizonyos távolléteket a törvény kötelezően előírja, ezek a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt fontosak:

Távollét	Időtartam	Kötelező kiadni?	Megjegyzés
Alapszabadság + pótszabadság	évente min. egy 14 napos blokkban	Igen	Legalább egyszer 14 egybefüggő naptári napra mentesülni kell a munkavégzés alól.
Apasági szabadság	10 munkanap	Igen, kérésre	Gyermek születésétől számított 4 hónapon belül, legfeljebb két részletben.
Szülési szabadság kötelező része	2 hét	Igen	A szülési szabadság teljes időtartama 24 hét.
Betegszabadság	15 munkanap/év	Igen	Keresőképtelenség esetén, az első 15 munkanapra a távolléti díj 70%-a jár.
Választási, népszavazási jog gyakorlása	max. 2 óra	Igen, ha a munkaidő meghaladja a 8 órát	Ez az időtartam munkában töltött időnek minősül, és távolléti díj jár rá.

Ezen kötelező távollétek biztosítják a munkavállalók alapvető pihenőhöz és egészséghez való jogát, valamint a családi eseményekhez szükséges időt.

Flexibilis szabadságok, ha te kéred

A fenti kötelező szabadságok mellett léteznek olyan távollétek is, amelyeket a munkavállaló kérésére, bizonyos feltételekkel biztosít a munkáltató. Ezek rugalmasabb megoldásokat kínálnak egyedi élethelyzetekre.

Szülői szabadság (44 nap): A gyermek 3 éves koráig járó szülői szabadság összesen 44 munkanap, feltéve, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennáll. Ezen időszakra a távolléti díj 10%-a jár, csökkentve a kapott gyermekgondozási díjjal (GYED) vagy gyermekgondozási segéllyel (GYES). Fontos változás 2025-től, hogy a szülői szabadságot nem kötelező a tárgyévben kiadni, és év közben kezdődő munkaviszony esetén sem kell arányosítani.
Fizetés nélküli szabadság: Gyermekgondozás, hozzátartozó ápolása (tartós, legalább 30 napos ápolás esetén max. 2 év), vagy akár tartalékos katonai szolgálat miatt is igényelhető. Itt a labda nálad pattog: bejelentés nélkül nincs automatikus távollét, és a munkáltató nem kötelezhet fizetés nélküli szabadság kivételére. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a biztosítási jogviszony általában szünetel, kivéve például gyermekgondozás első 6 hónapját. Hosszabb távon befolyásolhatja a nyugdíjadat és egyéb járandóságaidat, ezért alaposan meg kell fontolni.

Szabadságkiadás menetrendje

A szabadság kiadásának van egy törvényileg szabályozott menete, amely a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit egyaránt rögzíti:

Éves tervezés: A szabadság kiadásáról alapvetően a munkáltató dönt, azonban a törvény szerint évente 7 nap szabadságról te döntesz. Ezt a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az éves szabadságtervet általában az év elején kell elkészíteni, figyelembe véve a munkavállaló kéréseit és a cég működési érdekeit.
15 napos értesítési szabály: A szabadság kiadásának időpontjáról a munkáltató köteles legalább 15 nappal előre értesíteni a munkavállalót. Ez a szabály biztosítja, hogy a munkavállaló fel tudjon készülni a pihenőre.
Visszahívás csak rendkívüli gazdasági okból: A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság már előre egyeztetett idejét módosíthatja, sőt, a már megkezdett szabadságot megszakíthatja. Ilyenkor azonban a munkavállalónak az ebből eredő, indokolt és igazolt költségeit (pl. utazási költség, szállás díja) meg kell téríteni. Fontos kiemelni, hogy az apasági szabadság és a szülői szabadság esetében a munkáltató nem módosíthatja, illetve nem szakíthatja meg a már megkezdett távollétet.
A szabadságot ugyanabban az évben ki kell adni: Főszabály szerint a szabadságot az esedékessége évében kell kiadni. Kivételt képez ez alól, ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, ekkor a szabadság a következő év március 31-ig is kiadható. Kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig lehet kiadni. Az életkor után járó pótszabadságokat külön megállapodás esetén a következő év végéig is ki lehet adni.

Miért lényeges a kötelező szabadság?

A törvény üzenete világos: a pihenés nem opcionális extra, hanem az egészséged és a teljesítményed záloga. A megfelelő pihenőidő hozzájárul a munkavállaló testi és lelki jóllétéhez, csökkenti a stresszt és a kiégés kockázatát.

Mentális regenerálódás: A legalább 14 napos folyamatos offline idő elengedhetetlen a stressz leküzdéséhez és a mentális felfrissüléshez.
Családi kötődés: Az apasági szabadság, amely már a baba 4. hónapjáig kérhető, lehetővé teszi az apák számára, hogy aktívan részt vegyenek a gyermek születését követő időszakban.
Munkavédelem: A betegszabadság nemcsak téged, a kollégákat is védi, megelőzve a fertőzések terjedését és biztosítva a gyógyuláshoz szükséges időt.

Röviden: ha tudod, hogy a szabadságkereted nem alku tárgya, magabiztosabban tervezel, és nem hagysz bent napokat feleslegesen, ami a munkáltató számára is jogsértést jelentene.

Átlagkereset kiszámítása szabadságra: mely jövedelmek és időszakok számítanak be

Egy dolog, hogy hány napig nem dolgozol, másik, hogy mennyi pénz jár érte. A távolléti díj a szabadság időtartama alatti fizetésed, melynek számítása a Munka Törvénykönyve szerint történik. A cél, hogy a vakáció alatti fizetés a valós, átlagos keresetedet tükrözze, ezért a megelőző hat hónap bérét veszik alapul.

Az irányadó hat hónap szabálya

A távolléti díj számításakor az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat naptári hónapban kifizetett jövedelmet veszik figyelembe. Ez az időszak az "irányadó időszak".

6+ hónapos jogviszony: Ha a munkaviszonyod legalább hat hónapja fennáll, akkor az utolsó fél év teljes jövedelmének átlagát veszik alapul.
1–6 hónap: Ha a munkaviszonyod egy hónapnál hosszabb, de hat hónapnál rövidebb, akkor a ténylegesen ledolgozott időszak jövedelmének átlagát számolják.
<1 hónap: Ha a munkaviszonyod még egy hónapja sem tart, a szerződés szerinti alapbér a mérvadó, hiszen még nincs elegendő adat az átlagoláshoz.

Ez a módszer biztosítja, hogy a szabadság alatti fizetésed ne térjen el drasztikusan a megszokottól, függetlenül attól, hogy mikor veszed ki a szabadságot.

Bérelemek szerepe: alapbér, pótlékok és bónuszok – mi emeli vagy csökkenti a szabadságidő alatti fizetést

A távolléti díj megállapításakor nem csak az alapbér számít, hanem számos más, rendszeresen fizetett jövedelmi elem is befolyásolja az összeget. Fontos, hogy mely jövedelmek számítanak bele, és melyek nem, mivel ez jelentősen befolyásolhatja a szabadság alatti jövedelmedet.

Elem	Számításba kerül?	Megjegyzés
Alapbér	✔	A munkaszerződésben rögzített fix összeg.
Műszakpótlék	✔	Rendszeresen fizetett pótlékok, mint éjszakai, hétvégi, délutáni műszakpótlék.
Túlóra-pótlék	✔	Csak a pótlék része, maga a túlórával ledolgozott óra nem.
Teljesítménybér	✔	Hat havi átlagát veszik figyelembe, amennyiben rendszeres.
Jutalék, prémium	✔	Hat havi átlagban számolják, ha a kifizetés rendszeres, és az irányadó időszakban esedékessé vált, illetve kifizetésre került.
Célprémium, egyszeri jutalom	✘	Ha nem rendszeres kifizetés, és nem a munkavégzéshez közvetlenül kapcsolódik, akkor általában nem számít bele.
Költségtérítés, étkezési jegy	✘	Ezek nem minősülnek munkabérnek, így nem részei a távolléti díjnak.
Készenléti díj	✔	Rendszeresen fizetett készenléti díj beleszámít.

A távolléti díj az alapbér, valamint az elmúlt 6 hónapra számított, munkavégzéshez kapcsolódó bérpótlékok és teljesítménybér átlagából tevődik össze. Tehát, ha rendszeresen kapsz pótlékokat, azok jelentősen megemelhetik a szabadság alatti fizetésedet.

Munkaidő-beosztás hatása

A távolléti díj számítását a munkaidő-beosztás is befolyásolja:

Egyenlőtlen beosztásnál: Ha a munkaidőd nem fix napi 8 óra (pl. csúszó munkaidő, keretbeosztás), akkor az adott szabadságra eső napra tervezett óraszám szorozódik az átlag órabérrel. Ez biztosítja, hogy a szabadság alatti fizetésed a ténylegesen elmaradt munkavégzést kompenzálja.
Hétfő-péntek rendben: Hagyományos, fix munkaidő-beosztás esetén a munkanapok száma szorozódik a napi átlagbérrel.

Mi mozgatja a számokat?

Magas alapbér: Természetesen minél magasabb az alapbéred, annál magasabb lesz a távolléti díjad is.
Rendszeres pótlékok: Az olyan rendszeresen kapott pótlékok, mint a műszakpótlék, éjszakai pótlék vagy túlóra pótlék, felturbózzák az átlagkeresetet, ezzel növelve a szabadság alatti jövedelmet.
Teljesítménybér: Ha a fizetésed teljesítménytől függ (pl. jutalék, prémium), az elmúlt hat hónap átlaga kisimítja a hullámzó hónapokat, így egy stabilabb összeget kapsz szabadság alatt is.
Rövid jogviszony: Új belépőként, rövid munkaviszony esetén az átlagolás kevésbé kedvező lehet, vagy csak az alapbér alapján történik a számítás, ami lenyomhatja az összeget.

Gyakorlati példa 2025 májusára

Vegyünk egy példát: Tegyük fel, az irányadó hat hónapban 680 ledolgozott óra és 1 600 000 Ft bruttó jövedelem (alapbér és beleszámító pótlékok, jutalékok együtt) szerepelt a bérpapírodon.

Átlag órabér: 1 600 000 Ft / 680 óra = 2 352,94 Ft/óra
Öt nap (40 óra) szabadság esetén a bruttó távolléti díj: 40 óra * 2 352,94 Ft/óra = 94 117,6 Ft, kerekítve ≈ 94 120 Ft bruttó távolléti díj.

A számtan egyszerű, de érdemes ránézni a bérpapírra: szerepeljen külön sorban a távolléti díj, a pótlékok arányos része pedig ne tűnjön el, biztosítva a transzparenciát.

A pontos számítás tudata felszabadít: tudod, mire számíthatsz, így a szabadság valóban kikapcsolódás lesz, nem anyagi stressz.

Kifizetés menete és határidők: mikor kapod kézhez a szabadság alatti díjazást

Hiába számolja ki a HR a tökéletes távolléti díjat, ha nem érkezik meg időben a számládra. A Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza a kifizetés menetét és határidőit, hogy a munkavállalók ne kerüljenek nehéz helyzetbe a pihenőidejük alatt. Nézzük, mikor, hova és milyen formában fut be a pénz.

Mikor esedékes a távolléti díj?

A távolléti díj esedékessége megegyezik a rendes bérfizetési napoddal. Ez jellemzően a tárgyhót követő hónap 10. napja. Fontos, hogy ha a bérfizetési nap munkaszüneti napra esik, akkor a kifizetésnek az azt megelőző munkanapon meg kell történnie. Ez azt jelenti, hogy a szabadság alatti díjazásod automatikusan a szokásos havi fizetéseddel együtt érkezik.

Kifizetési módok 2025-ben

A távolléti díj kifizetésére vonatkozóan is vannak előírások:

Banki átutalás: Ez az alapértelmezett és leggyakoribb kifizetési mód. A munkáltató nem háríthatja át rád az átutalás költségét. Az azonnali fizetési rendszernek köszönhetően az átutalások már pillanatok alatt teljesülhetnek.
Készpénz: Készpénzes kifizetésre csak írásbeli megállapodás alapján van lehetőség. Fontos tudni, hogy ebben az esetben a távolléti díjat a szabadság megkezdése előtti utolsó munkanapon ki kell fizetni, hogy a munkavállaló rendelkezzen a szükséges anyagiakkal a pihenője idejére.

Hónapváltó szabadságok

Amennyiben a szabadságod átnyúlik két naptári hónapra (pl. december végén kezded és január elején fejezed be), a számítás különleges figyelmet igényel:

A decemberi napokra a decemberi (előző 6 havi átlag), a januáriakra pedig a januári (friss 6 havi átlag) órabérrel számolnak, vagyis az adott hónapban érvényes átlagkereset alapján.
A kifizetés azonban egyben történik a januári bérfizetési napon. Ez azt jelenti, hogy nem két külön utalást kapsz, hanem egy összevontat.

Szabadság típusa	Számítási alap	Fizetés ideje
Hónapon belül	6 havi átlag	Szokásos bérnap
Hónapváltó	hónaponként eltérő alap	Szokásos bérnap
Készpénzes	ugyanaz	Szabadság előtti nap

Következmények késés esetén

A munkáltató köteles betartani a kifizetési határidőket. Amennyiben a távolléti díj késik, a munkavállalót megilletik bizonyos jogok:

Késedelmi kamat: A késedelem minden napjára törvényes késedelmi kamat jár.
Azonnali felmondás: Súlyosabb és ismétlődő késedelem esetén a munkavállaló akár azonnali hatályú felmondással is élhet, ebben az esetben pedig jogosult lehet végkielégítésre is. Ez a jog a munkavállaló védelmét szolgálja.

Ellenőrző lista

Ahhoz, hogy a szabadság alatti fizetéseddel ne merüljenek fel problémák, érdemes odafigyelni a következőkre:

Ismerd a céges bérnapot: Legyél tisztában azzal, hogy a céged mikor utalja a fizetéseket.
Rendben a bankszámlaszámod: Győződj meg róla, hogy a megadott bankszámlaszámod helyes és aktív.
Bérjegyzéken külön sor a távolléti díjnak: Ellenőrizd a bérpapírodon, hogy a távolléti díj külön sorban szerepel-e, és az összeg korrekt-e.
Készpénzes fizetésnél írásos megállapodás: Ha készpénzben kapod a távolléti díjat, mindig kérj erről írásos megállapodást.

A szabadság pénzügyi oldala akkor ideális, ha észrevétlen: a hátad mögött rendezetten lezajlik, te pedig nyugodtan napozol vagy síelsz.

Lépésről lépésre számítási példák: konkrét bruttó összeggel és napokkal modell

A képletek szép dolgok, de a pénztárca konkrét számokra kíváncsi. Íme három élethelyzet, mind a 2025-ös kötelező bérszintek alapján, hogy pontosan lásd, mennyi bruttó fizetés jár neked szabadság alatt.

Két alapképlet

A távolléti díj kiszámításának alapja az átlagkereset. Két egyszerű képletet érdemes megjegyezned:

Napidíj = havi bruttó átlagkereset ÷ naptári napok száma az irányadó időszakban
Szabadságra járó bér = napidíj × kivett munkanapok száma

A minimálbér és a garantált bérminimum fix napidíját a jogszabályok már előre kiszámolták 2025-re, ami leegyszerűsíti a dolgodat, ha ezekkel az összegekkel dolgozol:

2025	Bruttó havi összeg	Bruttó napidíj (átlagosan)	Nettó napidíj (kb.)
Minimálbér	290 800 Ft	13 380 Ft	8 898 Ft
Garantált bérminimum	348 800 Ft	16 040 Ft	10 667 Ft

Ezek az értékek iránymutatásként szolgálnak, az egyéni számítás során a pontos irányadó időszak és a valós ledolgozott órák alapján kell eljárni.

Minimálbér – 3 nap márciusban

Tegyük fel, minimálbérrel dolgozol, és 3 munkanap szabadságot veszel ki márciusban.

A bruttó napidíjad a táblázat alapján: 13 380 Ft.
Szabadságra járó bruttó bér: 13 380 Ft/nap × 3 nap = 40 140 Ft bruttó.
Ez nettóban körülbelül: 40 140 Ft × 0,665 (kb. 33,5% levonás) ≈ 26 694 Ft nettó.

Garantált bérminimum – 8 nap nyáron

Ha garantált bérminimummal vagy bejelentve, és 8 munkanap szabadságot tervezel nyáron:

A bruttó napidíjad: 16 040 Ft.
Szabadságra járó bruttó bér: 16 040 Ft/nap × 8 nap = 128 320 Ft bruttó.
Ez nettóban körülbelül: 128 320 Ft × 0,665 ≈ 85 336 Ft nettó.

400 000 Ft bruttó – 5 nap egy 31 napos hónapban

Ha a bruttó fizetésed magasabb, például 400 000 Ft, és 5 nap szabadságot veszel ki egy 31 naptári napos hónapban (pl. január, március, május, július, augusztus, október, december):

Először az átlagos napidíjat kell kiszámolni az irányadó időszak alapján. Egyszerűsített példában feltételezzük, hogy a havi bruttó 400 000 Ft fix.
Napidíj: 400 000 Ft ÷ 31 naptári nap = 12 903,23 Ft.
Szabadságra járó bruttó bér: 12 903,23 Ft/nap × 5 nap = 64 516,15 Ft, kerekítve ≈ 64 515 Ft bruttó.
Ennek nettó értéke az adott adókedvezmények és levonások figyelembevételével változik.

Mit érdemes megjegyezni?

Fix bérszinteknél: Ha a minimálbér vagy garantált bérminimum kategóriába tartozol, elegendő a táblázatot figyelembe venned a tájékozódáshoz.
Magasabb bérnél: Magasabb bruttó bér esetén a hónap naptári napjainak száma is számít a napidíj számításakor (különösen, ha az átlagkereset nem változik drasztikusan az adott hónapban).
Jogi garancia: A Munka Törvénykönyve garantálja, hogy a fenti számítási módszer alapján megállapított összeg jár neked – nincs „ha” és „de” a távolléti díj kifizetésében.

Ha ezeket a lépéseket átlátod, nem érhet meglepetés, és nyugodtan tervezheted a költségvetésed a pihenőidőre is, tudva, hogy mennyi pénzre számíthatsz a fizetett szabadság ideje alatt.

Tippek, gyakori hibák és adólevonások: hogyan érheted el a várható nettó összeget

Az, hogy mennyi pénz landol a bankszámládon a szabadság alatt, nemcsak a bruttón múlik. A 2025-ös adókedvezmények és a tipikus hibák elkerülése több tízezer forintot jelenthet havonta a nettó fizetésed szempontjából. Fontos tehát, hogy ne csak a bruttó távolléti díjjal legyél tisztában, hanem azzal is, hogy abból mennyi marad meg valójában.

Adólevonások és járulékok röviden

Magyarországon a bruttó bérből (és így a távolléti díjból is) az alábbi főbb adók és járulékok kerülnek levonásra, mielőtt megkapnád a nettó összeget:

15% személyi jövedelemadó (SZJA): Ez a munkavállalót terhelő adó a bruttó jövedelemből.
18,5% társadalombiztosítási (TB) járulék: Ez is a munkavállalót terheli, és magában foglalja a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkanélküli járulékot.
13% szociális hozzájárulási adó (SZOCHO): Ezt a munkáltató fizeti a bruttó bér után, tehát ez közvetlenül nem jelenik meg a bérpapírodon levonásként, de a munkáltató bérköltségének részét képezi. Fontos tudni, hogy a szocho fizetési felső határa megszűnt, így elvileg minden bevétel után fizetendő, bár speciális esetekben (pl. nyugdíjas munkavállaló) létezhetnek mentességek.

Egy 100 000 Ft-os bruttóból alaphelyzetben 66 500 Ft marad nettóban (az SZJA és TB levonások után), innen szép nyerni, azaz növelni a nettó összeget a különböző kedvezmények igénybevételével.

2025-ös adókedvezmények

A kormány számos adókedvezménnyel támogatja a munkavállalókat, melyek jelentősen növelhetik a nettó jövedelmet. Ezeket a kedvezményeket a bérszámfejtés során érvényesíteni lehet, ha megfelelő nyilatkozatot teszel a munkáltatód felé.

Kedvezmény	Jogosultság plafon (havi bruttó)	Havi SZJA-csökkentés	Megjegyzés
25 év alatti fiatalok kedvezménye	656 785 Ft	max. 98 518 Ft	A 25 év alatti fiataloknak nem kell SZJA-t fizetniük a minimálbér 112,8%-át meg nem haladó jövedelmük után.
30 év alatti anyák kedvezménye	656 785 Ft	max. 98 518 Ft	A 30 év alatti, gyermeket nevelő anyák jogosultak erre a kedvezményre, ami az SZJA alapot csökkenti.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye	nincs plafon	teljes SZJA-mentesség	Esetükben a jövedelmük teljes egésze mentes az SZJA alól.
Személyi kedvezmény (egészségügyi)	96 900 Ft adóalap	max. 14 535 Ft	Súlyos fogyatékossággal élők, illetve bizonyos krónikus betegségekben szenvedők vehetik igénybe.
Első házasok kedvezménye	33 335 Ft adóalap	max. 5 000 Ft	Házasságkötést követő 24 hónapig, ha legalább az egyik félnek ez az első házassága.
Családi kedvezmény	1–3+ gyerek	változó, gyermekenkénti összeg	A gyermekek számától és a családi helyzettől függően sávosan emelkedik az SZJA alapot csökkentő összeg.

Egy 24 éves, 600 000 Ft bruttót kereső munkavállaló az ifjúsági kedvezménnyel nullára írhatja az szja-ját – nettója így majdnem 90 000-rel magasabb lehet havonta. Fontos, hogy ezeket a kedvezményeket érvényesíteni kell a munkáltató felé, általában egy adóelőleg-nyilatkozat formájában.

Klasszikus hibák

Sok munkavállaló nem használja ki a lehetőségeket, vagy hibázik a bérszámfejtéssel kapcsolatban, ami csökkentheti a nettó jövedelmét.

Nem adsz be adóelőleg-nyilatkozatot: Ha nem nyilatkozol időben a kedvezményekről, akkor a munkáltató levonja az SZJA-t, és csak év végén, az adóbevalláskor kapsz vissza pénzt. Ez akár havi több tízezer forint is lehet, amit addig nem tudsz felhasználni.
Cafeteria helyett mindenáron bérben kéred a juttatást: A cafeteria elemek, mint például a SZÉP-kártya, kedvezményes adózással (akár 28%) járnak, szemben a bérrel, amely teljes adóteherrel bír. Ha ragaszkodsz a bérhez, kevesebb nettó marad.
Túlfizeted a szocho-t, mert nem figyelsz a plafonra: Bár a szocho felső határa megszűnt a legtöbb esetben, bizonyos kivételek (pl. nyugdíjas munkavállalók) továbbra is létezhetnek. Érdemes tájékozódni.
„Beépített” műszakpótlék: Ha a munkáltató az alapbérbe építi be a műszakpótlékot, az nem jelenik meg külön elemként a bérpapíron. Szabadság alatt ezáltal eltűnhet a "plusz" jövedelem, ami az átlagkereset számítását is befolyásolhatja.
Nyugdíjasként mégis vonják a TB-t, mert nem jelentetted be: Ha nyugdíjasként dolgozol, és jogosult vagy a TB-járulékmentességre, de ezt nem jelented be a munkáltatódnak, akkor feleslegesen vonják tőled a járulékot.

Okos lépések a nettó növelésére

Légy proaktív a pénzügyeid kezelésében, és használd ki a lehetőségeket a nettó jövedelmed növelésére.

Kérj SZÉP-kártyát vagy lakhatási támogatást: Ezek a béren kívüli juttatások kedvezőbb adózással bírnak, így 28% adóval jobban jársz, mintha ugyanezt az összeget bérben kapnád. A lakhatási támogatás 2025-től a 35 év alatti fiatalok számára is elérhető lehet.
Időzítsd a szabadságot: Ha sok túlórád van, vagy a prémiumaid szezonálisak, érdemesebb a „csendes” hónapokra ütemezni a pihenést, amikor a távolléti díj számítása kevésbé „nyomja le” az átlagkeresetedet.
Új belépőként jelezd a szocho-mentességet: Ha például diákként vagy nyugdíjasként mentesülsz a szocho fizetése alól, mindenképpen jelezd ezt a munkáltatódnak. Ezáltal a munkáltató bérköltsége alacsonyabb lesz, ami könnyebbé teheti számodra a magasabb nettó bér kialkudását.
Használj online bérkalkulátort: Számos online szabadság kalkulátor 2025 elérhető (pl. Profession.hu, HR Portál, RSM Hungary), amelyek segítségével a különböző kedvezmények figyelembevételével kiszámíthatod a várható nettó fizetésedet.

Ha tudatos vagy, ugyanabból a bruttóból simán megmaradhat havonta plusz egy wellness-hétvége ára, vagy félreteheted egy nagyobb célra.

Fizetett szabadság 2025 – Készen állsz kihasználni?

Most már átlátod, mennyi fizetett szabadság 2025-ben a jussod a Munka Törvénykönyve szerint, hogyan számolják a távolléti díjat az átlagkereset alapján, mikor érkezik a pénz a számládra, és milyen trükkökkel tarthatsz meg nagyobb szeletet a bruttódból a különböző adókedvezmények segítségével. Ismered a pótszabadságok jelentőségét és a bérelemek szerepét a szabadság alatti fizetés meghatározásában.

A labda a te térfeleden pattog: tervezd meg előre a pihenődet, adj be időben minden szükséges nyilatkozatot a kedvezményekről, és ellenőrizd a bérpapírodat. Ne feledd, a szabadság nem luxus, hanem a törvény által garantált jog, amely elengedhetetlen a feltöltődésedhez és a hosszú távú teljesítményed fenntartásához. Így a következő out-of-office üzeneted valóban a feltöltődésről, és nem pedig a számológépről fog szólni. Használd ki okosan a fizetett szabadságot, és élvezd a megérdemelt pihenést!

Források