Fizetesek.comFizetesek.com - Fizetések Magyarországon 2025

Fizetési felmérés: Fizetések áttekintése Magyarországon

fizetesek.com publikálta 2025. 06. 19.-n
Tartalomjegyzék

Fizetési felmérés 2025: Fizetések áttekintése Magyarországon

Miért fontosak a fizetési felmérések?

A fizetési felmérés célja, hogy átfogó képet adjon a bérekről és lehetővé tegye a munkavállalóknak: összehasonlíthassák saját fizetésüket a piaci átlagokkal. A munkahelyeken általában tabunak számít nyíltan a fizetésekről beszélni – sok munkáltató kifejezetten tiltja is ezt. Emiatt a dolgozók gyakran bizonytalanok, hogy nem keresnek-e alul vagy felül a szakmájukban. Egy átfogó fizetések áttekintése segít eloszlatni ezt a bizonytalanságot: a felmérések adatbázisában a hasonló pozícióban, hasonló tapasztalattal és azonos régióban dolgozó emberek fizetései szerepelnek. Így bérfelmérések révén a munkavállalók meggyőződhetnek, hogy fizetésük versenyképes-e, míg a munkaadók is hasznos információhoz jutnak a bérpiaci trendekről.

A fizetési felmérések másik haszna, hogy átláthatóságot teremtenek. Mivel a legtöbb ember keveset beszél a béréről barátaival vagy kollégáival, a felmérések kitöltése anonim módon történik, és statisztikailag megtisztított adatokkal dolgoznak. A szélsőségesen alacsony vagy magas adatokat kiszűrik, hogy a kapott átlagok reálisak legyenek. Az így nyert információ segít a munkaerőpiaci döntésekben: legyen szó pályaválasztásról, karrierváltásról vagy bértárgyalásról, a friss fizetési adatok ismerete kulcsfontosságú.

A fizetési felmérések jelentősége abban rejlik, hogy valós képet adnak a kereseti viszonyokról. E cikkben naprakész, 2023–2025-ös magyar adatokra támaszkodva áttekintjük a hazai fizetések alakulását. Megvizsgáljuk a fő trendeket, régiós és ágazati bérkülönbségeket, a tapasztalati szint szerinti eltéréseket, valamint a 2023–2025 közötti változásokat. Célunk, hogy a fizetesek.com versenyképes alternatívát nyújtson a fizetesek.hu adataihoz képest, és segítsünk Neked is összehasonlítani a saját béredet a magyar munkaerőpiac átlagaival.

Országos bértrendek 2023–2025: Főbb mutatók és változások

Az elmúlt néhány évben a magyar átlagfizetések látványos emelkedést mutattak. 2022-ben a teljes munkaidős alkalmazottak bruttó átlagkeresete ~515 800 Ft volt, míg 2024-ben már 646 800 Ft-ra növekedett. Ez bő két év alatt mintegy 130 000 forintos emelkedést jelent az átlagbérben, ami nagyrészt a dinamikus bérfejlesztéseknek és a minimálbér többszöri emelésének köszönhető. 2023-ban a bruttó átlagfizetés ~571 ezer Ft körül alakult (a 2024-es adatok alapján számítva) – vagyis 2022-höz képest 10% feletti növekedés történt. 2024-ben tovább gyorsult a bérnövekedés: a teljes évre vetített 13%-os nominális átlagbér-emelkedés messze meghaladta az inflációt, így a reálbérek is 6% körüli ütemben nőttek.

Grafikon: A bruttó átlagkereset alakulása Magyarországon 2020 és 2024 között. Jól látható a 2022-es ugrás (a minimálbér-emelés hatása), majd a bérek további emelkedése 2023-ban és 2024-ben. A bruttó átlagkereset alakulása Magyarországon 2020 és 2024 között

A fenti grafikon szemlélteti, hogyan nőtt a bruttó átlagbér ~400 ezer Ft körüli szintről (2020) 2024-re közel 650 ezer Ft-ra. A béremelkedés hátterében több tényező áll. Egyrészt a munkaerőhiány és a feszes munkaerőpiac folyamatos nyomást gyakorolt a fizetésekre – a cégeknek emelniük kellett a béreket a munkaerő megtartásához és vonzásához. Másrészt a jelentős minimálbér-emelések 2022 elején és 2023-ban felfelé húzták az egész bérskálát. 2022 januárjában a minimálbér 200 000 Ft-ra nőtt, a garantált bérminimum pedig 260 000 Ft-ra, ami részben magyarázza, hogy 2022-ben 17,5%-kal ugrott meg az átlagkereset az előző évhez viszonyítva. Ugyanebben az évben az infláció 14-15% körül alakult, így a reálbérek kis mértékben – kb. 2-3%-kal – emelkedtek.

2023 során folytatódott a bérfelzárkózás, bár az infláció ekkor tetőzött (az év elején 20% felett, éves átlagban ~18%). A bruttó átlagkeresetek ~15%-kal nőttek 2022-höz képest, így év végére – 2023 decemberében – a bruttó átlagbér elérte a 727 700 Ft-ot, a kedvezmények nélküli nettó pedig ~430 100 Ft-ot. A 2023-as magas infláció miatt ugyanakkor a reálkeresetek enyhén csökkentek az év folyamán, különösen 2023 első felében (a csúcsinfláció időszakában a reálbérek akár 5%-kal is visszaestek). Az év második felében az infláció mérséklődésével a reálbércsökkenés megállt, majd 2024 elejétől ismét erőteljes reálbér-növekedés indult.

2024 tehát fordulópontot hozott: a fogyasztói áremelkedés visszaesett egy számjegyűre (év végére ~6% közelébe), miközben a bérek tovább emelkedtek. A 2024-es bruttó átlagfizetés 646 800 Ft volt országosan, ami 13,2%-kal haladta meg a 2023-as átlagot. A nettó átlagkereset (adó- és járulékkedvezmények figyelembevétele nélkül) 430 100 Ft-ra rúgott, kedvezményekkel együtt pedig 445 200 Ft volt. Mindez azt eredményezte, hogy 2024-ben ~6,1%-kal nőttek a reálbérek – azaz a fizetések vásárlóereje is érezhetően javult. Különösen nagy béremelések történtek az állami szektorban (erről később részletesen írunk), ami hozzájárult ahhoz, hogy a köz- és magánszféra bérei közeledjenek egymáshoz.

2025 első fele eddig a béremelkedés lassuló, de továbbra is jelentős ütemét mutatja. 2025 áprilisában a bruttó átlagkereset ~708 300 Ft volt, ami 9,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A január–áprilisi időszak átlaga bruttó ~687 ezer Ft, nettó ~472 ezer Ft volt. Ez ~9-10%-os nominális bérnövekedésnek felel meg 2024 azonos időszakához képest, tehát a dinamika kissé mérséklődött a korábbi évek kétszámjegyű üteméhez képest. Ugyanakkor a 2025-re várt infláció (5% körüli) mellett ez is 3-4%-os reálbér-emelkedést vetít előre. Szakértői előrejelzések szerint 2025 egészében ~9-10% lehet az átlagos bérnövekedés, így a reálkereset növekedése ~4% körül alakulhat. Ezzel folytatódna a reálbérek immár több éve tartó emelkedése (2013 óta szinte minden évben volt reálbér-növekedés), bár az üteme elmaradhat a 2024-es kiugróan magas szinttől.

Mediánbér vs átlagbér – Mennyit keres valójában egy átlag magyar?

Fontos kiemelni, hogy az átlagbér sok esetben nem tükrözi pontosan, mennyit keres a "tipikus" munkavállaló. Ennek oka, hogy a statisztikai átlagot a nagyon magas fizetések felfelé húzzák. A mediánbér – vagyis az a bér, aminél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres – jellemzően alacsonyabb az átlagnál. 2024 végén például a bruttó mediánkereset ~560 900 Ft volt, miközben a bruttó átlag 646 800 Ft. Ez ~85 ezer Ft különbség, ami azt mutatja, hogy a bérskála tetején lévők átlagnövelő hatása jelentős. A mediánbér gyorsabban is nőtt 2024-ben (+13% az előző évhez képest), mint az átlagbér (+11%), ami arra utal, hogy az alacsonyabb bérek valamelyest felzárkóztak.

2025 elején a medián és átlag közt továbbra is nagy a rés: februárban a bruttó átlag ~661 380 Ft, a bruttó medián ~533 600 Ft volt; nettóban 455 000 Ft vs 370 700 Ft. Magyarán a dolgozók fele kb. 370 ezer Ft-nál kevesebbet visz haza, miközben az átlagos nettó bér 455 ezer. A szakértők szerint a KSH által közölt átlagbérnél a magyar munkavállalók mintegy 75%-a kevesebbet keres. Ezért érdemes mindig a mediánértéket is nézni a bérstatisztikákban, mert jobban mutatja a „középső” kereseti szintet, míg az átlagot torzíthatják a kiugróan magas fizetések.

A különbséget az is magyarázza, hogy a hivatalos átlagkereset tartalmaz minden pótlékot, prémiumot, bónuszt és 13. havi fizetést is. Ugyanakkor az alapbér – ami a munkaszerződésben áll – jellemzően az átlagkereset csupán 82-86%-a. A havi alapbér 2025 elején becslések szerint ~560 ezer Ft bruttó (szemben a ~661 ezer Ft-os teljes átlaggal). Ez azt jelenti, hogy egy átlagos dolgozó bónuszok nélkül nagyjából félmillió forint bruttó fizetésre számíthat, és erre jönnek rá az esetleges extra juttatások.

Gondolta volna, hogy a magyarok 75%-a kevesebbet keres, mint a KSH által közölt átlagbér?

Válasz: Ez a megdöbbentő adat jól mutatja, mennyire félrevezető lehet az átlagbér! 2024 végén míg a bruttó átlagkereset 646 800 Ft volt, a mediánbér csak 560 900 Ft – ez 85 ezer forintos különbség. A mediánbér azt mutatja, hogy a dolgozók fele ennél kevesebbet, fele pedig többet keres. Az átlagot felfelé húzzák a kiugróan magas fizetések, ezért a szakértők szerint a KSH által közölt átlagbérnél a magyar munkavállalók mintegy 75%-a kevesebbet visz haza. Ez azt jelenti, hogy ha Ön az "átlagbér" alatt keres, egyáltalán nincs egyedül – a többség is így van ezzel!

Bérnyomás és munkaerőpiaci trendek

A bérek alakulását nem csak az infláció, hanem a munkaerőpiaci körülmények is formálják. 2023–2024-ben Magyarországon a munkanélküliségi ráta alacsony szinten stabilizálódott (~4% alatt), a foglalkoztatottság történelmi csúcs közelében mozgott. Egy feszes munkaerőpiacon a munkavállalók alkupozíciója erősebb, ami felfelé hajtja a béreket. 2024-ben például a vállalatok eredetileg visszafogott (~5-8%-os) béremelést terveztek, de végül kénytelenek voltak nagyobbat adni, mert a dolgozók túlnyomó többsége kétszámjegyű (10%+) emelést várt el. Egy friss felmérés szerint 2025-ben a munkáltatók 88%-a 10% alatti béremelésben gondolkodott, miközben a dolgozók 86%-a legalább 11% felettit szeretne, sőt 45%-uk 20%+ növekedést várt volna. Ez a bérfeszültség is hozzájárulhat ahhoz, hogy sok cég a tervezettnél nagyobb emelést hajt végre.

A bérek növekedési üteme azonban 2024 végétől enyhén lassul – az ING Bank elemzése szerint ez egy hosszabb trend része. Az okok között szerepel a magas bázis (a 2023 végi jelentős minimálbér-emelés hatása kifut), valamint a vállalati bónuszok csökkenése. Emellett a gazdaság 2022–2023-ban technikai recesszióba került, a GDP stagnált, a vállalati profitok nyomás alá kerültek. 2024-ben a reálbérek váratlanul nagyot nőttek (>9%), de a lakossági fogyasztás ennek ellenére visszafogott maradt – sokan inkább megtakarítottak a bizonytalan gazdasági környezet miatt. 2025-re a béremelések mérséklődése várható, főleg a versenyszférában, ahol a munkaadók óvatosabbak a gyengébb gazdasági teljesítmény és növekvő munkanélküliség miatt. Ugyanakkor a közszférában folytatódhatnak a bérrendezések (pl. újabb pedagógus-béremelések az EU támogatásával), ami az összesített átlagkeresetet tovább húzhatja.

Országos szinten 2023–2025 között folytatódik a bérek felzárkózása. A nominális keresetek évi ~10% körüli ütemben nőnek, míg az infláció 2023-ban tetőzött és 2024–2025-ben csökkenő pályán van. Ennek eredményeképp a magyar dolgozók átlagos vásárlóereje újra növekszik. Míg 2022-ben a reálbérek ~5%-kal estek vissza (a kiugró infláció miatt), addig 2024-ben ~6-9%-kal nőttek, 2025-ben pedig várhatóan további ~4%-kal emelkednek. Ez mind a lakossági fogyasztásra, mind a gazdaság egészére élénkítőleg hat – ugyanakkor a magas bérnövekedés a versenyképességre és az inflációra is hatással lehet, így a gazdaságpolitika számára fontos egyensúlyt találni a bérek, termelékenység és árstabilitás között.

Régiós bérkülönbségek Magyarországon

Magyarországon jelentős területi eltérések vannak a keresetekben. A legfrissebb adatok (2025 eleje) alapján Budapest toronymagasan vezet a fizetések terén: 2025 februárjában a fővárosi bruttó átlagkereset ~800 466 Ft volt. Ez több mint 300 ezer forinttal haladja meg a legszegényebb vidék, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye átlagát (Szabolcsban ~494 ezer Ft, azaz a budapestinek mindössze ~62%-a). A második legmagasabb átlagbérű megye Komárom-Esztergom (~670 897 Ft), utána Győr-Moson-Sopron (~668 574 Ft) és Fejér (~640 885 Ft) következik. Ezek az iparosodott, Nyugat- vagy Közép-Magyarországi térségek megközelítik ugyan a fővárosi szintet, de el nem érik azt.

Ezzel szemben a legkevesebbet fizető megyék Kelet- és Dél-Magyarországon találhatók: Szabolcs mellett Békés és Nógrád megyében is csak ~500 ezer Ft körüli a bruttó havi átlag. Nógrád megyében például 2022-ben alig 238 000 Ft volt a nettó átlag (ez volt az egyetlen megye akkoriban 240 ezer alatt) – igaz, 2025-re ott is 300 ezer Ft fölé került már a nettó. Általánosságban elmondható, hogy Budapesten kívül csak néhány megyében haladja meg az átlagkereset a 600 ezer Ft-ot (Komárom, Győr, Fejér), míg sok helyen 500 ezer Ft alatt marad. Mindez a régiók gazdasági fejlettségét, az ipari beruházások koncentrációját, valamint a munkaerő összetételét tükrözi.

Grafikon: Bérkülönbségek régiónként (néhány példa a 2025. februári adatok alapján). Látható, hogy Budapesten messze a legmagasabbak a bérek, utána a leggazdagabb nyugati megyék következnek (Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Fejér). Bérkülönbségek régiónként

Régiós fizetések összehasonlítása (2025. február)

Megye/Régió Bruttó átlagbér (Ft) Nettó átlagbér (Ft) Budapesthez viszonyított arány
Budapest 800 466 503 000 100%
Komárom-Esztergom 670 897 421 800 84%
Győr-Moson-Sopron 668 574 420 400 83%
Fejér 640 885 403 000 80%
Pest 625 000 393 000 78%
Vas 590 000 371 000 74%
Hajdú-Bihar 550 000 346 000 69%
Békés 510 000 321 000 64%
Nógrád 500 000 315 000 62%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 494 000 311 000 62%

A legalsó sorban a keleti és délkeleti megyék állnak (pl. Szabolcs, Nógrád, Békés), amelyekben a budapesti átlag alig 60-65%-át lehet megkeresni átlagosan.

A területi bérkülönbségek mögött több ok húzódik: Budapesten koncentrálódnak a magas hozzáadott értékű, jól fizető állások (multinacionális vállalatok központjai, pénzügyi szektor, informatikai cégek, stb.). A fővárosban él a népesség ~17%-a, de itt termelődik meg a GDP közel 40%-a – nem meglepő, hogy a fizetések is itt a legmagasabbak. Ezzel szemben az ország keleti és déli részein kevesebb a beruházás, az ipar és szolgáltatások termelékenysége alacsonyabb, ami alacsonyabb bérszintet eredményez. Infrastruktúrális különbségek, képzettségbeli eltérések is szerepet játszanak. Budapest előnye még a munkaerőpiaci verseny intenzitásából is fakad: sok vállalat verseng a tehetségekért, ami felveri a béreket.

Pozitív hír ugyanakkor, hogy 2024–2025-ben elindult némi felzárkózás a lemaradó térségekben. 2025 februárjában például éppen Szabolcs megyében nőtt a legnagyobb mértékben az átlagbér (+10,5% egy év alatt), meghaladva az országos 9,3%-os ütemet. Hajdú-Bihar és Pest megyében is 9,9%-os növekedést mértek, míg a magas bérszintű Nyugat-Magyarországon (pl. Vas és Győr-Moson-Sopron megyében) csak ~8% körüli volt a bővülés. Ez arra utal, hogy lassan ugyan, de zajlik a bérfelzárkózás az országon belül: a legszegényebb térségek bérei valamivel gyorsabban nőnek, mint a gazdagabbaké. Ettől függetlenül a meglévő különbségek nagyok, és várhatóan hosszú évekig fennmaradnak. Budapesten 2024-ben a nettó átlagbér már ~503 ezer Ft volt, míg 16 vármegyében 400 ezer Ft alatt maradt. Szabolcsban például hiába volt 17%-os béremelkedés egy év alatt, még így is ~200 ezer Ft-tal kevesebb a nettó átlagkereset, mint a fővárosban.

A régiós bérkülönbségek a szektorális sajátosságokkal együtt még markánsabbak. Például Budapesten a pénzügyi szférában és ingatlanügyekben átlagosan ~714 ezer Ft nettót lehet keresni, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben ugyanezen ágazatokban csupán 308 ezer, illetve 288 ezer Ft az átlag – alig 40%-a a budapestinek. Ez is mutatja, hogy a fővárosi munkaerőpiac egészen más léptékű bérezést kínál a magasabb hozzáadott értékű munkakörökben.

Gondolta volna, hogy Budapesten több mint 300 ezer forinttal többet keresnek, mint a legszegényebb megyében?

Válasz: Igen, a regionális bérkülönbségek drámaiak Magyarországon! 2025 februárjában Budapesten az átlagos bruttó fizetés 800 466 Ft volt, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 494 000 Ft – ez több mint 300 ezer forintos különbség havonta! Ez azt jelenti, hogy a szabolcsi átlagfizetés a budapestinek csupán 62%-a. A főváros gazdasági dominanciája tükröződik ebben: itt koncentrálódnak a multinacionális vállalatok, a pénzügyi szektor és az IT cégek, amelyek a legmagasabb béreket kínálják.

Távmunka és hibrid munkavégzés hatása a fizetésekre

A COVID-19 pandémia óta a távmunka és hibrid munkavégzés gyökeresen megváltoztatta a munkaerőpiacot Magyarországon is. 2025-ben a munkavállalók jelentős része legalább részben otthonról dolgozik, ami új kérdéseket vet fel a bérezés terén.

Távmunkás fizetések vs. irodai munkavégzés

A kutatások szerint 2025-ben nincs jelentős bérkülönbség a távmunkás és irodai pozíciók között azonos munkakörökben. Sőt, egyes esetekben a távmunkásként dolgozók akár magasabb fizetést is kaphatnak, mivel:

  • Költségmegtakarítás a munkáltatónál: Irodai költségek csökkenése (rezsi, felszerelés)
  • Szélesebb toborzási terület: Nem csak helyi munkaerőre korlátozódik a vállalat
  • Versenyképesség: A távmunka lehetősége önmagában is értékes juttatás

Hibrid munkavégzés kompromisszumai

A hibrid modell (pl. 3 nap iroda, 2 nap otthon) esetében jellemzően:

  • Az alapfizetés megegyezik a teljes irodai munkavégzéssel
  • Extra juttatások járhatnak: home office támogatás, tech eszközök
  • Utazási költségek részleges megtérítése

Regionális különbségek távmunkában

Budapesti bérek vidéken: Sok távmunkás pozíció esetében a munkavállalók budapesti bérszinten kereshetnek, miközben vidéken élnek. Ez jelentős vásárlóerő-növekedést jelent:

Régió Budapesti bér (nettó) Helyi életszínvonal
Debrecen 503 000 Ft +45% vásárlóerő
Szeged 503 000 Ft +42% vásárlóerő
Pécs 503 000 Ft +38% vásárlóerő
Győr 503 000 Ft +20% vásárlóerő

Milyen pozíciókban lehet távmunkázni?

Leginkább távmunkázható területek Magyarországon:

  • IT és szoftverfejlesztés: 85% távmunkázható
  • Marketing és kommunikáció: 70% távmunkázható
  • Pénzügy és számvitel: 60% távmunkázható
  • Grafikai tervezés: 80% távmunkázható
  • Ügyfélszolgálat: 50% távmunkázható

Kevésbé távmunkázható területek:

  • Gyártás és termelés: 5%
  • Egészségügy: 15%
  • Oktatás: 30% (online oktatással)
  • Szolgáltatások: 25%

Tipp a távmunkás bérezéshez: Ha távmunkás pozíciót keresel, ne fogadd el automatikusan az alacsonyabb helyi béreket. Érvelj a budapesti vagy nemzetközi bérszínvonallal, különösen IT és marketing területeken.

Ágazati bérkülönbségek – Mely szektorok fizetnek a legjobban?

Nemcsak földrajzi, hanem ágazati alapon is jelentős eltérések vannak a fizetésekben. A különböző nemzetgazdasági ágak között 2024-ben közel 2,5-szeres különbség volt a bruttó átlagkeresetben. Nézzük először a rangsor két végét:

Legjobban fizető szektorok 2024-ben: A pénzügyi és biztosítási szektor vezeti a listát, ahol 2024 közepén az átlagos bruttó bér 1,01 millió Ft volt. Szorosan felzárkózva követi az informatika és távközlés (IT és kommunikáció) területe ~1,0 millió Ft körüli havi bruttóval. A dobogó harmadik fokán az energiaipar állt ~892 700 Ft-os bruttó átlaggal. Ezek az ágazatok magas béreket kínálnak, ami a magas hozzáadott értékű tevékenységnek, a speciális szaktudásnak és a nemzetközi (globalizált) versenynek tudható be. Az IT szektorban például hatalmas a kereslet a szakképzett munkaerő iránt, emiatt a cégek kénytelenek versenyezni a tehetségekért – így a bérek is magasabbak. Hasonlóképp a banki és biztosítási szféra jól fizet, hiszen nagy felelősség és pénzügyi érték koncentrálódik ezekben az állásokban (pl. befektetések kezelése, kockázatmenedzsment). Az energiaiparban pedig a speciális mérnöki tudás és az olykor veszélyes munkakörülmények indokolnak kiemelt bérezést. 2024-ben ráadásul az energiaiparban kifizetett extra prémiumok (pl. év végi nyereségrészesedés) időnként rekord magas átlagot eredményeztek egyes hónapokban.

Legkevésbé fizető szektorok: A lista másik végén találjuk a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területét, ahol 2024 nyarán mindössze 408 ezer Ft volt a bruttó átlagkereset. Ez a legkisebb országos átlag, alig fele a pénzügyi szektor béreinek. Nem sokkal magasabb a “egyéb szolgáltatás” ágazat (pl. fodrászat, mosoda, civil szervezetek egy része) ~491 500 Ft-os bruttóval, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ~502 600 Ft-tal. Ezek az ágazatok jellemzően alacsonyabb termelékenységűek, szezonális vagy képzetlen munkaerőt foglalkoztatnak nagy arányban, illetve erős a fekete- és szürke foglalkoztatás, ami lefelé húzza a hivatalos béradatokat. A vendéglátásban sok a részmunkaidő és minimálbéres bejelentés (a többit esetleg zsebbe fizetik), ezért a KSH által mért átlag is alacsony. A mezőgazdaságban és egyéb szolgáltatásokban hasonló okok miatt – valamint a kisebb vállalkozások dominanciája miatt – maradnak el a bérek az országos szinttől.

Grafikon: Legmagasabb és legalacsonyabb fizetések ágazatonként (2024. júliusi KSH adatok). Legmagasabb és legalacsonyabb fizetések ágazatonként

Ágazati fizetések ranglistája (2024. július)

Rangsor Ágazat Bruttó átlagbér (Ft) Nettó átlagbér (Ft) Országos átlaghoz viszonyított arány
1. Pénzügyi és biztosítási tevékenység 1 010 000 635 000 156%
2. Információ, kommunikáció (IT) 1 000 000 629 000 155%
3. Energiaipar 892 700 561 000 138%
4. Közigazgatás, védelem 720 000 453 000 111%
5. Feldolgozóipar 680 000 428 000 105%
6. Építőipar 640 000 403 000 99%
7. Kereskedelem 580 000 365 000 90%
8. Oktatás 550 000 346 000 85%
9. Egészségügy 530 000 333 000 82%
10. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 502 600 316 000 78%
11. Egyéb szolgáltatások 491 500 309 000 76%
12. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 408 000 257 000 63%

Jól látható a ~2,5-szeres szórás: a pénzügy és IT szektor átlagbérei meghaladják az 1 000 000 Ft-ot, míg a vendéglátás csak ~408 000 Ft-os bruttó átlagot produkál. (Megj.: a grafikonon az “Egyéb szolgáltatás” magában foglalja pl. a jogi, egyéb személyi szolgáltatásokat; a vendéglátás hivatalos neve “Szálláshely-szolg. és vendéglátás”)

Természetesen a fenti adatok átlagok – minden ágazaton belül vannak magasan és alacsonyan fizető pozíciók. Például az informatikai szektorban egy kezdő rendszergazda bére jóval alacsonyabb lehet, mint egy szenior szoftvermérnöké, így az átlag ~1 millió Ft mögött nagy szórás húzódhat. Ugyanígy a pénzügyi szférában: egy bankfióki ügyintéző néhány éves tapasztalattal lehet, hogy “csak” 500-600 ezer Ft bruttót keres, míg egy befektetési bankár milliós nagyságrendű fizetést is hazavihet. A KSH top 15 legjobban fizető foglalkozásának listáján (2023) szerepelt például a légiforgalmi irányító (~2 millió Ft feletti átlaggal), a pilóta, hajózómérnök (~2,5 millió Ft), orvos igazgatók (~2,1 millió Ft) és a politikai-közigazgatási felsővezetők (~2,1 millió Ft). Ezek speciális szakértelmet és felelősséget igénylő munkakörök, amik minden ágazat átlagát messze meghaladják. Ugyanakkor az is látszik, hogy diploma nélkül is elérhető kiemelkedő bér bizonyos szakmákban: pl. mozdonyvezetők vagy ipari alpinisták ~800 ezer Ft felett keresnek (speciális szakképzettséggel), és egyes értékesítői pozíciókban is lehet diploma nélkül magas jutalékokat elérni. A lényeg, hogy az ágazati bérstatisztikákat mindig a szakmák összetételével együtt érdemes nézni.

Ágazati bérnövekedési trendek: 2024-ben szinte minden szektorban emelkedtek a bérek, de nem egyforma mértékben. Kiemelkedő volt a növekedés az oktatásban (~15%-kal nőttek a bérek egy év alatt), főleg a 2022 végén bejelentett pedagógus-béremeléseknek köszönhetően (28,5%-os pótlékemelés történt). Ez azt is eredményezte, hogy 2024-ben a közszféra átlagbére 17% feletti ütemben nőtt – gyorsabban, mint a magánszektoré. A versenyszférában is voltak eltérések: például az agráriumban, bányászatban, építőiparban a bérnövekedés üteme némileg visszaesett 2024 végére, míg a feldolgozóiparban mérsékelten nőtt tovább. A szolgáltatásokon belül vegyes kép rajzolódott ki: egyes területeken (pl. turizmus) a vártnál gyengébb volt a növekedés, másutt kitartóan emelkedtek a bérek. Összességében 2025 elejére a bérdinamika mindenütt lassult kicsit, ami azt jelzi, hogy a béremelési ciklus csúcsán már túl vagyunk, de még mindig pozitívak a kilátások.

Ha érdekel a téma, olvasd el részletes elemzésünket is a különböző szektorok fizetéseiről – például a Pénzügyi szektor fizetései 2025-ben cikkünket, ahol iparágon belüli pozíciókra bontva mutatjuk be a bérsávokat (pl. könyvelők, elemzők, banki ügyintézők bérezése). Hasonlóan izgalmas a Állami szektor fizetései 2025 című írásunk, amelyben a közalkalmazotti és kormányzati bérekről, bértáblákról és pótlékokról találsz friss információkat. Ezek a cikkek segítenek mélyebben megérteni, mitől függ egy-egy ágazat bérszínvonala és növekedése.

Tudja-e, hogy a vendéglátásban dolgozók átlagfizetése kevesebb mint fele a pénzügyi szektorban dolgozókénak?

Válasz: A számok magukért beszélnek: 2024 júliusában a pénzügyi és biztosítási szektorban az átlagos bruttó bér 1,01 millió Ft volt, míg a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén mindössze 408 000 Ft. Ez 2,5-szeres különbséget jelent! A vendéglátás így a legrosszabbul fizető ágazat Magyarországon, ahol sok a minimálbéres bejelentés, a részmunkaidő és a fekete foglalkoztatás is, ami tovább rontja a hivatalos statisztikákat.

Tapasztalati szint és végzettség szerinti bérkülönbségek

A fizetések alakulásának harmadik fontos dimenziója a munkavállaló tapasztalata és képzettsége. Általános szabály, hogy minél nagyobb szakmai tapasztalattal és/vagy magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál magasabb bérkategóriába kerülhet. Ugyanazon a szakterületen belül a junior (kezdő) munkatársak bére gyakran fele-harmada is lehet a szenior kollégák fizetésének.

Példaként vegyük az IT szektort, ahol jól dokumentáltak a bérszintek: Egy junior (0–2 év tapasztalattal rendelkező) fejlesztő jellemző bruttó bére 2025-ben ~600–950 ezer Ft közötti, míg egy medior (3–5 év tapasztalat) már ennél jóval többet, egy senior (5+ év) pedig akár 1,5–2 millió Ft-ot is hazavihet havonta. Tehát tapasztalattal exponenciálisan nőhet a fizetés – főleg a keresett szakterületeken (mint pl. Java vagy felhő alapú fejlesztés), ahol a szenior szakemberek rendkívül kelendőek. Egy Hays Salary Guide jelentés szerint 2024-ben a magyar tech szektor még mindig a legversenyképesebb béreket kínálja – már junior szinten is magasak a fizetések, de az igazi ugrás a ranglétrán feljebb következik.

Tapasztalati szint szerinti fizetések (2025)

Tapasztalati szint IT szektor Pénzügyi szektor Mérnöki terület Oktatás Egészségügy
Junior (0-2 év) 600-950 ezer Ft 450-700 ezer Ft 400-600 ezer Ft 350-450 ezer Ft 380-500 ezer Ft
Medior (3-5 év) 950-1400 ezer Ft 700-1100 ezer Ft 600-900 ezer Ft 450-600 ezer Ft 500-700 ezer Ft
Senior (5-10 év) 1400-2000 ezer Ft 1100-1600 ezer Ft 900-1300 ezer Ft 600-800 ezer Ft 700-900 ezer Ft
Vezető pozíció (10+ év) 2000-3500 ezer Ft 1600-2800 ezer Ft 1300-2200 ezer Ft 800-1200 ezer Ft 900-1400 ezer Ft

Megjegyzés: A táblázatban szereplő összegek bruttó havi fizetéseket jelentenek, és az adott szektor átlagos bérsávjait mutatják. Az egyéni fizetések a konkrét munkakör, vállalat mérete és lokáció függvényében jelentősen eltérhetnek.

Természetesen nem csak az IT-re igaz ez. Szinte minden területen a vezetői és szakértői pozíciók fizetnek a legjobban. Egy nagyvállalatnál egy menedzser vagy igazgató többszörösét keresheti egy belépő szintű dolgozó bérének. Például a bankszektorban egy bankfiók-vezető vagy kockázatkezelési vezető bére milliós nagyságrendű lehet, míg egy banki ügyintézőé néhány százezer forint. A mérnöki területeken egy frissdiplomás gyakornok bére lehet 400-500 ezer Ft, de egy 10+ éves tapasztalattal rendelkező mérnök-projektmenedzser már 1-1,5 millió Ft körül kereshet. Az állami szférában a bértáblák is tartalmazzák a szolgálati idő szerinti fokozatokat: például egy kezdő pedagógus és egy 20 éves tapasztalattal bíró pedagógus között a bértábla szerint többszázezer forint különbség is lehet (a magasabb fokozatú pedagógus bére közel kétszerese a kezdőének).

A végzettség hatása is számottevő a bérezésben. Diplomával általában magasabb bér érhető el, mint érettségivel vagy szakmunkás képesítéssel – bár utóbbi alól vannak kivételek, ahogy fent említettük (pl. speciális szakmunkák, ahol diploma nélkül is lehet nagyon jól keresni, mint mozdonyvezető, légiforgalmi irányító stb.). A KSH adatai szerint 2022-ben a diplomás alkalmazottak bruttó átlagkeresete kb. 150 ezer Ft-tal haladta meg az érettségizettekét, és ~250 ezerrel a legfeljebb 8 általánost végzettekét. A bérprémium különösen nagy a mester- vagy doktori fokozatúak esetében bizonyos területeken (pl. orvosok, jogászok, mérnökök), míg egyes szakmáknál a gyakorlati tudás (szakképzés) felértékelődése figyelhető meg.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a fiatal pályakezdők helyzete nem mindenhol rózsás. 2024-2025-ben egyes szektorokban (pl. IT) már túlkínálat is megjelent juniorokból, így nehezebb az elhelyezkedés kezdőként. Sok cég a meglévő tapasztalt kollégák megtartására fókuszál, és kevesebb új embert vesz fel – ez a jelenség a tech szektorban jól látható volt 2023 során, ahol a növekedés lassult és a toborzás visszafogottabb lett. Egy friss diplomásnak akár 6–12 hónapig is eltarthat állást találni például szoftverfejlesztőként, mivel a cégek a senior szakembereket részesítik előnyben a felvételnél. Emiatt a juniorok bérigényei növekednek, de a kínált fizetések csak mérsékelten emelkednek – sokan magasabb fizetést szeretnének, mint amit a piac hajlandó adni kezdőként.

Összefoglalva, a tapasztalat és szaktudás az egyik legfontosabb bér-meghatározó faktor. Ez ösztönözheti a munkavállalókat a folyamatos tanulásra, képzésekre, hiszen megéri fejlődni: 5-10 év munkatapasztalat megszerzésével a fizetésed jelentősen, akár többszörösére nőhet. Ugyanakkor pályakezdőként érdemes türelmesnek lenni és megragadni a belépési lehetőségeket, még ha a kezdő bér nem is álmaid netovábbja – a karrier eleji évek befektetése a későbbi bérnövekedésben megtérül. Az is fontos, hogy rugalmas légy és kövesd a keresett szakterületeket: ha például az IT-ban jelenleg a cloud technológiákban jártas szakemberek kapósak, érdemes lehet abba az irányba fejlesztened a tudásod. A fizetesek.com blogján számos cikket találsz a karrierstratégiákról és bértárgyalási tippekről – pl. „Y generáció a munkaerőpiacon 2025-ben” vagy „Fizetésről beszélni 2025-ben: miért és hogyan érdemes nyíltan?” –, amelyek további támpontokat adhatnak.

Összegzés és kilátások

A 2023–2025-ös időszakban a magyarországi fizetések jelentős növekedésen mentek keresztül. A bérek emelkedése meghaladta az inflációt 2024-ben és várhatóan 2025-ben is, így a reálkeresetek is javulnak. Az átlagos bruttó fizetés 2025-ben elérheti a 700 ezer Ft-ot, ami szimbolikus mérföldkő (néhány éve még az „egymilliós átlagbér” sci-fi-nek tűnt, ma viszont belátható közelségbe került). Természetesen az átlag mögött továbbra is nagy egyenlőtlenségek húzódnak: regionális, ágazati és tapasztalati szint szerint. Budapest, a bankszektor vagy az IT terület továbbra is kimagaslóan fizet, míg a vidéki, alacsonyabb hozzáadott értékű területeken még van hová fejlődni.

A fizetési felmérések és a bérek folyamatos nyomon követése mind a munkavállalók, mind a munkaadók érdeke. Munkavállalóként fontos tisztában lenned a képességeid piaci értékével – ehhez nyújtanak segítséget az olyan oldalak, mint a fizetesek.com. Munkaadóként pedig a versenyképes bérstruktúra kialakítása a jó munkaerő megszerzésének és megtartásának kulcsa. 2025-ben a szakértők szerint a cégek egyre tudatosabban kezelik a bérfeszültségeket: a transzparencia növelése (pl. nyílt bértáblák) és a teljesítményalapú jutalmazás terén új trendek várhatók. Emellett a bér mellett a juttatások (cafeteria, rugalmasság, home office lehetőségek) szerepe is felértékelődik a munkaerő megtartásában.

Bízunk benne, hogy ez a fizetési felmérés és áttekintés hasznos volt számodra. Ha szeretnéd megtudni, hogy a Te fizetésed hol áll a magyar munkaerőpiacon, próbáld ki a fizetesek.com bér-összehasonlító eszközét! Add meg a pozíciódat, a tapasztalati szintedet és a fizetésed adatait, és tudd meg, hogyan viszonyul a béred az átlaghoz. Kövesd oldalunkat a friss bérstatisztikákért és karriertanácsokért, hogy mindig naprakész információid legyenek – így magabiztosan vághatsz bele a következő bértárgyalásba vagy karrierlépésbe!

Próbáld ki most a fizetesek.com bérfelmérését: Töltsd ki anonim kérdőívünket a fizetesek.com fizetési felmérés oldalán, add meg a foglalkozásodat, tapasztalati szintedet és jelenlegi fizetésedet, és azonnal megtudhatod, hol állsz a magyar fizetési ranglétrán. Csatlakozz több ezer magyar munkavállalóhoz, akik már összehasonlították bérüket – tudd meg Te is, hogy a fizetésed versenyképes-e, és segíts friss adatokkal a közösségnek! 💼💰

Források

Források