Képzeld el, hogy életed legszebb éveit kemény munkával töltötted, befizetted járulékaidat, és most eljött az időskor, a pihenés ideje. De mégsem lehetsz nyugodt, mert a legalapvetőbb szükségleteid fedezése is bizonytalan. 2025-ben a nyugdíjas létminimum fogalma égetőbb kérdés, mint valaha: százezernyi magyar idősember kénytelen napról napra számolgatni, vajon elég lesz-e a nyugdíja lakhatásra, élelmiszerre, gyógyszerre és rezsire. Ez a bejegyzés részletesen bemutatja, mit jelent a nyugdíjas létminimum 2025-ben Magyarországon, hogyan alakulnak a megélhetési költségek, mekkora a tényleges nyugdíjak és a minimum közötti fájó szakadék, milyen súlyos társadalmi és egészségügyi kockázatokkal jár az alacsony ellátás, és mit tehetsz azért, hogy pénzügyileg biztonságosabbak legyenek az időskori évek. Olvass tovább, hogy megtudd, milyen stratégiákkal, állami támogatásokkal és reformokkal lehetne javítani az idősek helyzetén a mai Magyarországon!

Mi a nyugdíjas létminimum és miért alapvető szerepe az időskori megélhetésben

Az időskori megélhetés egyik legégetőbb kérdése 2025-ben: mennyi pénzből lehet ténylegesen méltósággal megélni nyugdíjasként Magyarországon? Ennek a létfontosságú kérdésnek a megválaszolására szolgál a "nyugdíjas létminimum" fogalma, amely a szegénység és a méltóságteljes megélhetés közötti elválasztó vonalat húzza meg.

A nyugdíjas létminimum fogalma – mit is jelent valójában 2025-ben?

A nyugdíjas létminimum az a társadalmilag elismert, havi bevételi szint, amely alatt már anyagi szükséghelyzetről beszélünk. Ez a szint azt mutatja meg, mekkora összegből lehet fedezni a legalapvetőbb, elkerülhetetlen szükségleteket: az élelmiszer, a lakhatás, a rezsi és a gyógyszerek költségeit. Bár Magyarországon hivatalos Központi Statisztikai Hivatali (KSH) adatok 2014 óta nem állnak rendelkezésre, szakértői becslések szerint 2025-ben ez az összeg 174 000 forint havonta. Fontos megjegyezni, hogy az infláció, különösen az időseket sújtó élelmiszer- és energiaszolgáltatói árdrágulás miatt ez a szám évről évre emelkedik, és egyre nagyobb terhet ró az alacsony jövedelmű nyugdíjasokra.

A létminimum az a kritikus határ, amely alatt már az alapvető szükségletek kielégítése is veszélybe kerül, és a mindennapi megélhetés komoly kihívássá válik.

Miért alapvető jelentőségű a létminimum az időskori megélhetés szempontjából?

Ez a küszöb nem csupán egy puszta statisztikai adat, hanem emberek százezreinek életminőségét, méltóságát és biztonságát befolyásolja. Ha valaki nyugdíja a létminimum alatt van, az nemcsak pénzügyi, hanem súlyos egészségi és szociális kockázatokkal is szembesül: nehezebbé válik a lakásfenntartás, a gyógyszerek kiváltása, a megfelelő táplálkozás biztosítása. 2025-ben körülbelül 800 ezer nyugdíjas élhet a létminimum alatt – ez a teljes magyar nyugdíjas népesség több mint egyharmadát jelenti! Az átlagos nyugdíjak, melyek 215–243 ezer forint körül mozognak, csak kevéssel haladják meg ezt a szintet, miközben sokan még 120 ezer forintnál is kevesebbet kapnak havonta, ami különösen aggasztó helyzetet teremt.

Milyen tényezők befolyásolják a létminimum jelentőségét 2025-ben?

Ragaszkodó nyugdíjminimum: 2025-ben is változatlanul 28 500 forinton ragadt az öregségi nyugdíjminimum összege, ami számos támogatás és szociális ellátás alapja is. Ez a fix összeg nem követi az inflációt, így a rá épülő juttatások reálértéke folyamatosan csökken.
Az infláció pusztító hatása: Az élelmiszer- és rezsiárak rendkívül gyors ütemben nőttek az elmúlt években, miközben a nyugdíjemelések gyakran nem tudták teljes mértékben lekövetni ezt a drágulást, ami a nyugdíjasok vásárlóerejének eróziójához vezet.
Kiegészítő juttatások szerepe: A 13. havi nyugdíj és az éves korrekciók jelenthetnek némi átmeneti könnyebbséget, de ezek nem oldják meg a strukturális problémát, és nem garantálnak hosszú távú pénzügyi biztonságot a létminimum alatt élőknek.

Év	Nyugdíjas létminimum (havi, Ft)	Érintett nyugdíjasok becsült száma	Teljes nyugdíjasok becsült %-a
2020	112 300	–	–
2023	~160 000	~900 000	~40%
2025	174 000	~800 000	~35%

A létminimum tehát nem csupán számok halmaza, hanem az időskori életminőség, a méltóság és a biztonság sarokköve. Ha ez a szint nincs garantálva az állami intézkedések által, sokan kerülhetnek kilátástalan, kiszolgáltatott helyzetbe.

A létminimum szerepe az állami és szociális támogatások rendszerében

A létminimum összege alapvetően befolyásolja számos állami támogatás mértékét is. Mivel sok juttatás (pl. települési támogatások, gyermekvédelmi kedvezmények) a régóta változatlan nyugdíjminimumhoz kötött, a támogatások reálértéke folyamatosan csökken. Ez tovább súlyosbítja a nyugdíjasok anyagi helyzetét, akik már eleve a létminimum alatt élnek.

"A nyugdíjas létminimum nem csak egy szám – az időskori életminőség, a kiszolgáltatottság vagy a biztonságos megélhetés határköve, amely alapvetően meghatározza a társadalmi kohéziót és az idősek helyzetét."

Mit jelent mindez a mindennapokban a nyugdíjasok számára?

A létminimum alatt élők magas aránya azt mutatja, hogy rengeteg nyugdíjas küzd az időskori elszegényedéssel. Sokan kénytelenek a nyugdíj mellett is munkát vállalni, vagy családi segítségre szorulnak, esetleg drasztikus spórolással, az alapvető szükségleteken való takarékoskodással vészelik át a hónapokat. Az inflációkövető, vagy akár azt meghaladó nyugdíjemelések és a létminimumhoz igazodó, rugalmas támogatások nélkülözhetetlenek lennének ahhoz, hogy az idősek méltósággal, félelem nélkül élhessék meg nyugdíjas éveiket. Az időskori megélhetés biztonsága, a társadalmi méltányosság és a generációk közötti szolidaritás nagyban ezen egyetlen értéken múlik – és minden olyan döntés, amely ezt figyelmen kívül hagyja, súlyos, hosszú távú következményekkel járhat az egész társadalomra nézve.

A létminimum fő összetevői: élelmiszer, lakhatás, rezsi, egészségügyi kiadások

Ahhoz, hogy megértsük, miből áll össze a nyugdíjas létminimum Magyarországon 2025-ben, négy kulcsfontosságú területet kell alaposan megvizsgálnunk a nyugdíjasok költségvetésében: az élelmiszer, a lakhatás, a rezsi és az egészségügyi kiadások. Ezek jelentik a legnagyobb, szinte elkerülhetetlen tételeket, amelyek különösen nagy terhet jelentenek az alacsony nyugdíjjal rendelkezők számára.

Élelmiszer: a költségvetés közel egyharmada

Az élelmiszerárak drasztikus emelkedése mindenkit érint, de a nyugdíjasokat különösen súlyosan sújtja, hiszen jövedelmük jelentős részét teszik ki az alapvető élelmiszerek. 2025-ben egy átlagos nyugdíjas élelmiszerkosara már 30 702 forint havonta, ami a teljes fogyasztói kosár közel egyharmadát, sőt, egyes esetekben akár 40%-át is kiteheti. Számos alapvető élelmiszer, mint például a margarin, a tej vagy a kenyér ára drámaian, akár egyetlen hónap alatt 20–30%-kal is megemelkedhetett a közelmúltban, miközben csak ritkán tapasztalható árcsökkenés.

Az élelmiszerek az idősebb korosztály fogyasztói kosarának közel egyharmadát, sőt, egyes háztartásokban akár a felét is kitehetik, ami rendkívüli nyomást helyez a költségvetésükre.

Lakhatás: lakbér és fenntartás kihívásai

A lakhatás költségei sem maradnak el az általános árrobbanástól. 2025-ben a lakbérek például 11,8%-kal emelkedtek egy év alatt, a lakáskarbantartás és -javítás költségei pedig szintén jelentősen, 9,9%-kal nőttek. Ezek a tételek nemcsak a bérleményben élő nyugdíjasokat érintik, hanem a saját lakásban élő időseket is, különösen akkor, ha váratlan felújításra, karbantartásra vagy javításra kerül sor, ami sokszor pótolhatatlan kiadást jelent.

Rezsi: energia, víz, közös költség – állandó teher

A rezsiköltségek lassabb ütemben, de továbbra is emelkednek. Bár a 2022-es energiaár-robbanás a tetőpontján túl van, 2025 januárjában a háztartási energia ára 0,2%-kal, a vezetékes gáz 1,5%-kal, az elektromos energia pedig 0,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezek a kiadások a kisnyugdíjasok bevételeinek jelentős részét viszik el, különösen a téli hónapokban, amikor a fűtés költségei a legmagasabbak.

Egészségügyi kiadások: gyógyszerek és ellátás elkerülhetetlen terhei

Az egészségügyi kiadások szintén elkerülhetetlenek, sőt, az idősebb korosztály számára gyakran az egyik legnagyobb kiadási tételnek számítanak. 2025-ben a gyógyszerek ára 2,9%-kal emelkedett, és az idősek többsége rendszeresen ki van téve ezeknek a költségeknek. Emellett a magán- és állami egészségügyi szolgáltatások drágulása is érezhető, ami tovább nehezíti a megfelelő ellátáshoz való hozzáférést.

A kötött kiadások aránya a nyugdíjasok költségvetésében

A kötött kiadások – az élelmiszer, a lakhatás, a rezsi és a közlekedés – a teljes fogyasztási kiadások 56,9%-át tették ki 2023-ban, és ez az arány 2025-ben sem csökkent jelentősen. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok költségvetésének több mint fele gyakorlatilag mozgástér nélkül, előre meghatározott, fix kiadásokra megy el. A maradék pénz rendkívül kevés mozgásteret biztosít más szükségletekre, mint például a ruházkodás, a higiénia, a kultúra vagy a társadalmi élet fenntartása.

Kiadási kategória	Arány a fogyasztási kiadásból (2023)
Kötött kiadások összesen	56,9%
(Élelmiszer, lakhatás, rezsi, közlekedés)

Mire elég a nyugdíj 2025-ben? Egyre nagyobb kihívás

2025-ben az átlagos öregségi nyugdíj 242 327 forint, a medián (középérték) pedig 214 215 forint. A 13. havi nyugdíjjal együtt átlagosan 261 438 forintból kellene gazdálkodni havonta, de az alapvető létminimum-összetevők (élelmiszer, lakhatás, rezsi, gyógyszer) elviszik ennek az összegnek a túlnyomó részét. Az átlag alatti nyugdíjjal élők számára gyakorlatilag minden forint számít, és a mindennapi megélhetés küzdelem.

Az időskori megélhetési költségek tehát szorosan függnek ettől a négy fő tételtől, és ezek árának alakulása alapvetően eldönti, mennyire élhető a nyugdíjas lét Magyarországon. A stabil, kiszámítható árak és a megfelelő nyugdíjemelések kulcsfontosságúak lennének a nyugdíjasok anyagi biztonságának megteremtéséhez.

A tényleges nyugdíjak és a létminimum közötti szakadék bemutatása

A magyar nyugdíjak és a létminimum közötti szakadék 2025-ben talán minden korábbinál fájóbb és súlyosabb társadalmi problémát jelent. Lássuk, milyen mértékű ez a különbség, és milyen valós, mindennapi következményei vannak a magyar idősek számára!

Mennyire alacsonyak a magyar nyugdíjak a 2025-ös adatok szerint?

2024 végén az átlagnyugdíj 234 426 forint volt, ami az akkori átlagbérnek mindössze 48%-a. A mediánnyugdíj, vagyis az az összeg, aminél a nyugdíjasok fele többet, fele kevesebbet kap (206 790 forint), pedig alig több, mint a nettó minimálbér (193 390 forint). Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy a nyugdíjasok jelentős hányada rendkívül alacsony jövedelemből kénytelen gazdálkodni.

A nyugdíjasok fele (azaz mintegy 1,1 millió ember) 200 000 forint alatti összegből él havonta, ami azt jelenti, hogy sokan még az átlagos szintet sem érik el, és rengetegen küzdenek napi anyagi gondokkal.

Relatív jövedelmi szegénység – mit is jelent ez konkrétan a nyugdíjasok esetében?

A KSH 2023-as adatai szerint a nyugdíjasok 24,2%-a relatív jövedelmi szegénységben él, ami azt jelenti, hogy jövedelmük nem éri el a medián jövedelem 60%-át (2023-ban ez az összeg 168 000 forint volt). Ennél is riasztóbb, hogy a 65 év felettiek 8,7%-a ráadásul súlyos anyagi és szociális deprivációban él, ami azt jelenti, hogy nem engedhetnek meg maguknak olyan alapvető dolgokat, mint a megfelelő fűtés a lakásukban, vagy a rendszeres húsfogyasztás. Ez a helyzet a szegénység mélyebb, strukturális szintjére utal.

Hogyan viszonyulnak a nyugdíjak a bérekhez – és miért nő a szakadék?

Az elmúlt években a nyugdíjak növekedése egyre jobban elmarad a bérek növekedésétől, ami folyamatosan növeli az ollót a két jövedelemkategória között. A nyugdíjakat főként az inflációhoz igazítják, de ez gyakran nem fedezi a valós megélhetési költségeket és a bérek dinamikus növekedését. A következő táblázat jól mutatja, hogy a nyugdíjak az átlagkereset egyre kisebb arányát adják, ami az időskori életszínvonal romlását jelzi:

Év	Átlagbér (Ft)	Átlagnyugdíj (Ft)	Nyugdíj/bér arány (%)
2025	433 000 (becsült)	238 330 (becsült)	55
2024	483 900 (becsült)	234 426	48

Ez a folyamatosan nyíló bér-nyugdíj olló azt eredményezi, hogy a régi életszínvonal fenntartása egyre nehezebbé válik a nyugdíjasok számára, és a társadalmi egyenlőtlenségek is mélyülnek.

Személyes történetek, hétköznapi következmények: A létminimum alatti élet

Ez a kritikus helyzet a mindennapokban azt jelenti, hogy sok nyugdíjasnak gondot jelent a legalapvetőbb kiadások fedezése: az élelmiszert, a gyógyszert, a fűtést vagy a lakhatást alig vagy egyáltalán nem tudják megfizetni. A társadalmi támogatások csak részben pótolják a hiányt, és a többség kénytelen drasztikusan visszafogni kiadásait, vagy kénytelen plusz munkát vállalni, akár egészségi állapota ellenére is. Sok idős ember él szinte teljes elszigeteltségben, mert nincs pénze szociális programokra, utazásra vagy egyszerűen csak egy kávéra barátaival.

Mi várható a jövőben a nyugdíjrendszerben?

A nyugdíj-helyettesítési ráta (az utolsó fizetés és a nyugdíj aránya) jelenleg 60% körül mozog, de a trendek alapján tovább csökkenhet, akár 50% vagy 33% alá is. Ez azt jelenti, hogy a jövő nyugdíjasai még nehezebb helyzetbe kerülhetnek, és az időskori megélhetés még nagyobb kihívást jelent majd. A szakadék tehát nem csökken, hanem egyre mélyül, ami egyre nagyobb társadalmi feszültséget és generációk közötti konfliktust okozhat. Az időskori biztonság szempontjából ezért kiemelten fontos a valódi reform és a méltó létminimum szintjének garantálása.

Lehetséges kormányzati intézkedések és reformjavaslatok a szint emelésére

A magyar nyugdíjrendszer átalakítása 2025-ben is égető kérdés, hiszen a jelenlegi, sokak számára alacsony nyugdíjszint mellett egyre több idős ember szorul ki a társadalmi biztonság és a méltó megélhetés köréből. Nézzük meg, milyen átfogó reformjavaslatok és konkrét intézkedések merülnek fel szakmai és civil oldalról egyaránt, amelyek hozzájárulhatnának a nyugdíjasok helyzetének javításához!

A legfontosabb szakmai és civil reformjavaslatok a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozata egy átfogó, tízpontos csomagot dolgozott ki, amelynek célja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és az idősek méltó megélhetésének biztosítása. A javaslatok között kiemelten szerepelnek:

Vegyes indexálás: A nyugdíjemelés nem kizárólag az infláció, hanem az infláció ÉS a nettó béremelkedés átlagának figyelembevételével történjen. Ez biztosítaná, hogy a nyugdíjasok ne maradjanak le a munkavállalók jövedelmi növekedésétől, és a nyugdíjak reálértéke is megmaradjon.
Nyugdíjminimum emelése: A jelenleg rendkívül alacsony öregségi nyugdíjminimumot emeljék fel legalább a nettó minimálbér 50%-ára, vagy akár 60%-ára. Ez a küszöb számos szociális támogatás alapja, így emelése jelentős segítséget nyújtana a leginkább rászoruló nyugdíjasoknak.
Új korrekciós törvény: Bevezetésre kerüljön egy új korrekciós törvény, amely biztosítja, hogy azonos szolgálati idő és hasonló munkaviszony mellett ne legyen indokolatlanul nagy eltérés két nyugdíjas között, csökkentve ezzel a rendszeren belüli igazságtalanságokat.
Rugalmas nyugdíjkorhatár: Az aktív időskor támogatására vezessenek be rugalmas nyugdíjkorhatárt, amely ösztönzi az előrehozott nyugdíjazás lehetőségét meghatározott feltételek mellett, és egyúttal kedvezményekkel ösztönzi a továbbdolgozást is a nyugdíjkorhatár elérése után.
Kötelező munkáltatói kiegészítő nyugdíjbiztosítás: A hosszú távú pénzügyi kiszámíthatóság és a több pilléren nyugvó nyugdíjrendszer kialakítása érdekében vezessenek be kötelező munkáltatói kiegészítő nyugdíjbiztosítást.
Idősügyi kerettörvény: Egy átfogó idősügyi kerettörvény megalkotása, amely szabályozza az aktív időskor támogatását, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint az idősbarát társadalom megteremtését.

"A hosszú távú hitelességet, a rendszerben való minél magasabb fokú részvételt az olyan struktúrák segítik jobban, ahol az egyén meggyőződhet arról, hogy amit aktív életpályája során elvonnak tőle, azt – várható értéken – visszakapja nyugdíjas korában úgy, hogy annak reál- és relatív értéke megmarad." – Ez az elv alapvető a bizalom és a fenntarthatóság szempontjából.

Speciális magyar problémák, amelyek sürgős beavatkozást sürgetnek

A magyar nyugdíjrendszernek vannak olyan sajátosságai, amelyek súlyosbítják a helyzetet és sürgős beavatkozást tesznek szükségessé:

Betonzott minimálnyugdíj: A nyugdíjminimum rendkívül alacsony és hosszú ideje változatlan, ami mélyszegénységbe taszítja a ráutalókat.
Kettős nyugdíjkorhatár: A nők 40 év jogosultsági idővel való kedvezményes nyugdíjazási lehetősége mellett a férfiak és a többi nő számára is szükséges a rugalmas korhatár.
Járulékplafon hiánya: A korábban létező járulékplafon megszüntetése aránytalanul terheli a magasabb jövedelműeket, miközben nem nyújt megfelelő garanciát magasabb nyugdíjra.
Foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya: A magánnyugdíjrendszer felszámolásával megszűnt a második, foglalkoztatói pillér, ami stabilitást nyújthatna a nyugdíjasoknak.

Ezek mind olyan strukturális problémák, melyek hosszú távon csak átfogó, komplex reformokkal kezelhetőek, nem pedig átmeneti, tűzoltás jellegű intézkedésekkel.

Közelmúltbeli kormányzati lépések és kihívások

2024-ben a kormány visszalépett a jelentősebb nyugdíjreformoktól, ehelyett az értékállóság megőrzésére (inflációkövető nyugdíjemelés) és a 13. havi nyugdíj kifizetésére koncentrált. Ugyanakkor a GDP-hez viszonyított nyugdíjkiadások aránya folyamatosan csökken, az átlagnyugdíj és az átlagbér közötti olló tovább nő, és egyre több az elszegényedő idős ember. A szakértők egyöntetűen állítják, hogy a további halogatás fenntarthatatlan rendszert eredményezhet, és veszélyezteti a jövő generációk nyugdíjas éveit.

Társadalmi részvétel, aktív időskor és az „ezüstgazdaság” kihasználása

A korszerű nyugdíjrendszernek nem csupán a pénzügyi stabilitást kellene biztosítania, hanem támogatnia kellene az idősek aktív társadalmi részvételét, egészségük megőrzését és önállóságukat is. A szakmai javaslatok szerint az időseknek lehetőséget kellene adni részmunkaidős munkára, önkéntes tevékenységre, társadalmi szerepvállalásra – ehhez pedig megfelelő jogszabályi és szolgáltatási háttér is szükséges. Az „ezüstgazdaság” fogalma is egyre hangsúlyosabbá válik, amely az idősek által generált gazdasági tevékenységeket és fogyasztást foglalja magában, jelentős potenciált rejtve.

Milyen lenne a „jó” nyugdíjrendszer 2025-ben?

Egy ideális nyugdíjrendszer a következő kritériumoknak felelne meg, biztosítva a méltó megélhetést:

Kritérium	Javasolt szint/megoldás
Indexálás	Vegyes (infláció + béremelkedés)
Nyugdíjminimum	Nettó minimálbér 50–60%-a
Átlagnyugdíj	Nettó átlagbér 60% felett
Nyugdíjkorhatár	Rugalmas (előrehozott és továbbdolgozás ösztönzése)
Kiegészítő biztosítás	Kötelező munkáltatói nyugdíjbiztosítás
Idősügyi stratégia	Kerettörvény, mérhető, monitorozható célokkal

A valódi változáshoz komplex, hosszú távú szemléletváltásra, politikai akaratra és mélyreható reformokra lenne szükség, amelyek túlmutatnak az átmeneti megoldásokon, és a jövő generációk biztonságát is garantálják.

A létminimum alatti nyugdíjak társadalmi és egészségügyi kockázatai

Amikor a nyugdíjak többsége, vagy egy jelentős része a létminimum alatt marad, az nemcsak egyéni tragédia, hanem súlyos társadalmi és egészségügyi problémákat is okoz Magyarországon. Ez a helyzet rendkívül káros mind a nyugdíjasok, mind az egész társadalom számára.

Társadalmi kockázatok: Növekvő szegénység, izoláció és kiszolgáltatottság

2025-ben mintegy 900 ezer nyugdíjas élhet a szegénységi küszöb alatt, és több mint 500 ezren kénytelenek 140 000 forintnál is kevesebb jövedelemből megélni havonta. Ez a helyzet tömeges szegénységhez, mélyülő szociális elszigeteltséghez és növekvő anyagi függőséghez vezet.

2023-ban a 65 év felettiek 21,3%-a volt veszélyeztetett szegénység vagy kirekesztettség miatt, és ez az arány a 2024-es adatok szerint várhatóan tovább nőtt, ami a probléma súlyosbodását jelzi.

A bizalmatlanság az állami szociális és nyugdíjrendszerrel szemben is nő, hiszen sokan úgy érzik, magukra vannak hagyva. Ezért egyre többen csak családtagjaik vagy szűk közösségük segítségére számíthatnak, ami tovább terheli a generációk közötti szolidaritást. A szegénység és az elszigeteltség gyakran a méltóság elvesztéséhez, a társadalmi aktivitás csökkenéséhez és a reménytelenség érzéséhez vezet.

Egészségügyi kockázatok: Rövidebb élet, krónikus betegségek, elhanyagolt ellátás

A létminimum alatti nyugdíjak súlyos egészségügyi következményekkel járnak. Az idősek nem tudják megfizetni a szükséges gyógyszereket, az egészségügyi ellátást, és az állami rendszer túlterheltsége miatt sokan ellátatlanok maradnak. Ez a helyzet növeli a krónikus betegségek (pl. szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség) gyakoriságát és súlyosságát, valamint a mentális problémák (pl. depresszió, szorongás) kialakulását.

Statisztikailag is kimutatható, hogy az alacsonyabb jövedelmű férfiak közel 8 évvel élnek kevesebbet, mint a leggazdagabbak, a nőknél a különbség még nagyobb, ami egyértelműen jelzi az anyagi helyzet és az egészség közötti szoros összefüggést. Ráadásul a családokra háruló ápolási teher is jelentősen megnő, ami további stresszt és anyagi terhet ró a hozzátartozókra.

Év	Szegénységi kockázat a 65+ korosztályban (%)	Mélyszegénységi küszöb (Ft)	140 000 Ft alatti nyugdíjasok becsült száma
2022	21,3	112 000	~500 000
2023	28,6	118 000	–
2024	(növekedés várható)	(emelkedés várható)	(növekedés várható)

A szegénységi csapda miatt a legtöbb érintettnek nincs lehetősége javítani helyzetén: nincs tartalék, nincs pénzügyi biztonság, és a kilátások is borúsak. Ez a tény egyértelműen azt mutatja, hogy a létminimum alatti nyugdíjak tömeges előfordulása nem csupán egyéni tragédia, hanem egész társadalmi rétegek egészségét, biztonságát és kilátásait veszélyezteti.

A következő években kulcskérdés lesz, hogy a kormány és a társadalom egésze képes lesz-e megelőzni az időskori szegénység további mélyülését, vagy tartós társadalmi válsággal és generációk közötti feszültséggel kell szembenéznünk, ami komoly terhet jelenthet a jövőre nézve.

Praktikus stratégiák nyugdíjasoknak: költségvetés-tervezés és kiegészítő bevételi források

Mit lehet tenni egyénileg, hogy a nyugdíjas évek ne csak a megélhetésről, hanem a méltóságteljes életről is szóljanak, és pénzügyileg is biztonságosabbak legyenek? A tudatos költségvetés-tervezés, az okos megtakarítás és az új, kiegészítő bevételi források keresése minden eddiginél fontosabbá vált 2025-ben, különösen a nyugdíjas létminimum problémájának fényében.

A költségvetés-tervezés alapjai: teljes kontroll a kiadások felett

A pénzügyi tudatosság első és legfontosabb lépése a részletes költségvetés készítése. Ez magában foglalja a bevételek (nyugdíj, esetleges támogatások, egyéb jövedelem) és a fix, valamint rugalmas kiadások (lakhatás, rezsi, élelmiszer, gyógyszer, közlekedés, szabadidő) pontos számbavételét és nyomon követését. A tudatos tervezés segít elkerülni az impulzív vásárlásokat, felméri, mire mennyi pénz megy el, és előre jelzi, hol lehetne spórolni vagy hatékonyabban gazdálkodni. Számos online és offline eszköz, például pénzügyi tervező alkalmazások vagy egyszerű füzetek is segíthetnek ebben.

"A bevételek és kiadások pontos számontartása segít az impulzív vásárlások elkerülésében, rávilágít arra, mire mennyit költünk, és lehetővé teszi a pénzügyi célok kitűzését, még nyugdíjas korban is."

Okos pénzügyi döntések: hogyan spórolj és takarékoskodj nyugdíjasként?

Még a nyugdíjas korban is érdemes megfontolni a megtakarításokat, vagy legalábbis nem tartani nagy összeget készpénzben, hiszen az infláció folyamatosan felőrli a pénz értékét. Érdemes lehet megvizsgálni az önkéntes nyugdíjpénztárak vagy a nyugdíjbiztosítások előnyeit, melyek bizonyos esetekben adó-visszatérítéssel is járhatnak, vagy akár kisebb összegeket befektetni hosszú távú célokra, ha az anyagi helyzet megengedi. Fontos, hogy tájékozódjunk a banki ajánlatokról, és keressünk olyan számlavezetési lehetőségeket, amelyek minimalizálják a költségeket.

A Magyar Nemzeti Bank számos online kalkulátorral és oktatási anyaggal segíti a pénzügyi egészség felmérését és a tudatos döntések meghozatalát, érdemes ezeket is kihasználni.

Kiegészítő bevételi források: pénzkereseti lehetőségek nyugdíj mellett

A jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjasok számára rendkívül kedvező feltételekkel lehet munkát vállalni: nem kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni a megkeresett jövedelem után, kizárólag a 15% személyi jövedelemadót kell befizetni. Ez azt jelenti, hogy azonos bruttó bér mellett nettóban jelentősen többet vihetsz haza, mint egy aktív dolgozó.

Példa a kedvező adózásra:

Bruttó bér (Ft)	Nettó bér nyugdíjasként (Ft)
250 000	212 500 (15% SZJA levonása után)

Ráadásul a munkavállalás nemcsak anyagi, hanem lelki szempontból is rendkívül hasznos lehet: emberek közt maradsz, aktív vagy, hasznosnak érzed magad, és akár a családnak is segíthetsz a plusz jövedelemmel. A részmunkaidős állások, projektalapú feladatok vagy szezonális munkák mind szóba jöhetnek.

Otthoni és rugalmas pénzkereseti lehetőségek nyugdíjasoknak

A klasszikus munkaviszony mellett egyre népszerűbbek az otthonról végezhető, rugalmas pénzkereseti lehetőségek, amelyek kíméletesebbek lehetnek az idősek számára:

Online tanítás, korrepetálás, tanácsadás: Ha van valamilyen szaktudásod vagy tapasztalatod, azt online platformokon keresztül is megoszthatod.
Kézműves termékek online értékesítése: Ha szeretsz alkotni, a hobbidból is bevételre tehetsz szert (pl. ékszerkészítés, horgolás, festés, szappanfőzés).
Szövegírás, szerkesztés, korrektúrázás: Jó tollúak és nyelvtudással rendelkezők számára remek lehetőség.
Közösségi média kezelés: Vállalkozások vagy magánszemélyek számára posztok írása, tartalom kezelése.
Használt tárgyak eladása: Otthon felhalmozott, de már nem használt tárgyak értékesítése online piactereken.
Kutyasétáltatás, állatgondozás: Ha szereted az állatokat és aktív vagy, ez egy kellemes mellékkereseti lehetőség.
Online tartalmak készítése: Blogírás, videók készítése, akár TikTok Live közvetítések, ha van mondanivalód és nyitott vagy az online világra.

A lényeg, hogy olyan tevékenységet válassz, amely örömet okoz, passzol a személyiségedhez és az egészségi állapotodhoz, és kiegészíti a nyugdíjadat.

Extra kedvezmények és támogatások: érdemes tájékozódni

2025-ben is érdemes alaposan tájékozódni a különböző állami és önkormányzati támogatásokról, kedvezményekről. Például, bizonyos feltételek mellett lehetőség nyílt élelmiszerek vásárlásakor havi 10–15 ezer forintos áfa-visszatérítésre is, amit egy speciális kedvezménykártyával lehet igénybe venni. A vidéki nyugdíjasok számára akár 3 millió forintos otthonfelújítási támogatás is elérhető lehet, amely jelentősen javíthatja az életminőséget és a lakhatási feltételeket.

"Az átlagnyugdíj 2024 decemberében 234 426 forint volt, ami sokak számára továbbra is kevésnek bizonyulhat a nyugdíjas létminimum fedezésére – ezért is fontos, hogy minél több támogatást, kedvezményt és kiegészítő bevételi lehetőséget igénybe vegyél a pénzügyi biztonság megteremtéséhez."

A tudatos pénzügyi tervezés, a költségvetés készítése és az új bevételi lehetőségek keresése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy nyugdíjas éveid anyagilag is nyugodtabbak és méltóságteljesebbek legyenek. Ne feledd, az informáltság és az aktivitás kulcsfontosságú!

Nyugdíjas létminimum 2025: Hogyan tovább?

Az elmúlt években egyre világosabbá vált: a nyugdíjas létminimum 2025-ben nem csupán egy statisztikai adat, hanem az időskori méltóság, biztonság és életminőség záloga Magyarországon. A 174 000 forintos havi küszöb alatt még mindig tömegek élnek, miközben a megélhetési költségek, különösen az élelmiszer és a rezsi ára, folyamatosan emelkednek. Az állami és civil szervezetek által megfogalmazott reformjavaslatok, az aktív társadalmi részvétel ösztönzése és a pénzügyi tudatosság fejlesztése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az idősek helyzete javuljon. Most minden érintettnek – legyen szó döntéshozókról, szakemberekről, családtagokról vagy magukról az érintett nyugdíjasokról – közös felelőssége, hogy ne csak túlélni, hanem méltósággal élni lehessen időskorban is. A valódi változáshoz átfogó megközelítésre és hosszú távú elkötelezettségre van szükség, amely a szolidaritás és a fenntarthatóság elveire épül, garantálva a magyar nyugdíjasoknak a méltó megélhetést.

Források