Professzionális Futballista Fizetések Magyarországon 2025-ben: Részletes Elemzés Ligaszintek Szerint

Ez a jelentés a magyar professzionális labdarúgók 2025-ös becsült havi fizetéseit mutatja be, ligaszintekre bontva (NB I, NB II, NB III, Megyei osztályok). Az elemzés rávilágít a javadalmazásban megfigyelhető jelentős különbségekre és az azt befolyásoló kulcsfontosságú tényezőkre, mint például a kedvező adózási feltételek, a klubok költségvetése és az alacsonyabb ligák félprofi jellege.

A 2024-es adatok alapján készült 2025-ös előrejelzések szerint az NB I-ben a labdarúgók átlagos nettó fizetése havi 5 millió forint körül alakul, jelentős eltérésekkel a topklubok javára. Az NB II-es játékosok nettó havi 600 ezer és 1,3 millió forint közötti átlagos fizetésre számíthatnak, a legjobban keresők pedig akár a 2 millió forintot is elérhetik, gyakran teljesítményalapú bónuszokkal kiegészítve. Az NB III-ban a javadalmazás rendkívül széles skálán mozog, a szimbolikus vagy nulla fizetéstől a félprofi játékosok havi 400 ezer forintjáig. A megyei osztályokban a kifizetések jellemzően meccspénzekre vagy kisebb havi összegekre korlátozódnak (pl. 20-40 ezer forint), és a játékosok szinte kivétel nélkül civil foglalkozással rendelkeznek. A nettó jövedelmeket jelentősen befolyásolja a labdarúgókra vonatkozó rendkívül kedvező adózási rendszer (EKHO), valamint a jelentős állami és szponzori finanszírozás, amely torzítja a piaci viszonyokat.

Mi Befolyásolja a Magyar Focisták Fizetését? Kulcstényezők Áttekintése

*A magyar labdarúgók különösen előnyös adózási feltételekkel rendelkeznek az Egyszerűsített Közteherviselési Hozzájárulás (EKHO) révén.

Ez a rendszer 2025-ben is 15%-os összesített adóterhet jelent, ami jelentősen magasabb nettó bért eredményez a bruttó fizetésből, mint az általános adózás esetén. Ez az adóelőny komoly versenyképességet biztosít a magyar kluboknak a nemzetközi játékospiacon, mivel ugyanakkora bruttó bérköltség mellett magasabb nettó fizetést tudnak ajánlani, mint sok nyugat-európai versenytárs.*

Kedvező Adózás (EKHO)

A magyar labdarúgók különösen előnyös adózási feltételekkel rendelkeznek az Egyszerűsített Közteherviselési Hozzájárulás (EKHO) révén. Ez a rendszer 2025-ben is 15%-os összesített adóterhet jelent, ami jelentősen magasabb nettó bért eredményez a bruttó fizetésből, mint az általános adózás esetén. Ez az adóelőny komoly versenyképességet biztosít a magyar kluboknak a nemzetközi játékospiacon, mivel ugyanakkora bruttó bérköltség mellett magasabb nettó fizetést tudnak ajánlani, mint sok nyugat-európai versenytárs. A hivatásos sportolók esetében a törvény évi 500 millió forintos bevételi határig engedélyezi az EKHO alkalmazását.

Klubköltségvetések és Tulajdonosi Struktúrák

Az egyes klubok pénzügyi ereje alapvetően meghatározza a fizetési szinteket. A magyar labdarúgásba áramló jelentős, gyakran állami hátterű vagy kormányközeli vállalatoktól származó szponzori támogatás drasztikusan megnövelte a klubok, különösen az NB I-es csapatok költségvetését. A Ferencváros (FTC) például olyan költségvetéssel gazdálkodik, amely lehetővé teszi, hogy lényegesen magasabb fizetéseket adjon, mint hazai riválisai. Ez a modell, amely erősen támaszkodik a külső támogatásokra a piaci bevételekkel (pl. jegyeladások) szemben, egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a ligán belül.

Teljesítményalapú Ösztönzők

A fix alapfizetéseken túl a teljesítményhez kötött bónuszok is a javadalmazás gyakori részét képezik, különösen az NB II-ben és az alacsonyabb osztályokban. Ezek az ösztönzők jellemzően a csapat sikeréhez (pl. győzelmek, pontszerzés) és egyéni teljesítményhez kötöttek.

Játékos Minősége és Tapasztalat

A magasabb képzettségű, nemzetközi tapasztalattal rendelkező vagy elismert hazai múlttal bíró játékosok értelemszerűen magasabb fizetési kategóriába tartoznak. Ez különösen az NB I-ben látványos, ahol a topklubok prémium fizetésekkel vonzzák a kulcsjátékosokat.

Az Átláthatóság Hiánya

A magyar klubok üzleti titokként kezelik a játékosok fizetését, így a nyilvánosságra kerülő adatok szinte mindig becsléseken, újságírói kutatásokon és névtelen nyilatkozatokon alapulnak.

NB I (Első Osztály) Játékos Fizetések 2025-ben

Egy NB I-es labdarúgó átlagos nettó havi fizetése 2025-ben várhatóan 5 millió forint körül alakul. Ez az összeg azonban jelentősen eltér a csapatok között; míg a Ferencvárosnál a havi nettó átlagbér elérheti a 14 millió forintot, a tabella alsó felében lévő csapatoknál ez jóval alacsonyabb.

Átlagos Fizetési Becslések és Tartományok

A 2024-es adatok alapján, amelyek a 2025-ös szezont vetítik előre, a magyar élvonalban az átlagos bruttó havi bér 5,9 millió forint, ami a kedvező EKHO-s adózásnak köszönhetően körülbelül 5 millió forintos nettó jövedelmet jelent. Ez egyértelmű növekedést mutat a korábbi évek 4,3-4,5 millió forintos átlagához képest. Az NB I-en belüli fizetési skála rendkívül széles, a leggyengébb csapatok játékosainak fizetésétől egészen a csúcsklubok sztárjainak havi 25 millió forintot is elérő béréig terjed.

Klubspecifikus Különbségek és Legjobban Keresők

• Ferencváros (FTC): Az FTC magasan vezeti a fizetési listát, a játékosok becsült nettó havi átlagbére 14 millió forint körül mozog. Ez több mint a duplája a második helyen álló klubénak. A klub bérköltsége az elmúlt másfél évtizedben a nyolcvanötszörösére nőtt.
• Puskás Akadémia: A felcsúti klub a második helyen áll a fizetési rangsorban, nettó 6 millió forintos havi átlagbérrel. Korábban náluk játszott az NB I legjobban fizetett játékosa, Sahab Zahedi, aki havi 24 millió forintot keresett.
• További klubok: Jelentős a szórás a mezőnyben. A Diósgyőr például 5,45 millió forintos nettó átlaggal a harmadik helyen állt, míg a bronzérmes Paks mindössze 2,94 milliós átlaggal érte el sikerét. A legkevesebbet a feljutó Nyíregyháza fizeti, átlagosan 1,3 millió forintot.

NB II (Másodosztály) Játékos Fizetések 2025-ben

Az NB II-es játékosok nettó havi fizetése 2025-ben várhatóan 600 ezer és 1,3 millió forint között mozog. A pénzügyileg erősebb, feljutásra esélyes kluboknál a legjobban fizetett játékosok bére elérheti a havi 2 millió forintot is.

Átlagos Fizetési Becslések és Tipikus Tartományok

A 2024-es adatok alapján, amelyek iránymutatóak a 2025-ös szezonra, az NB II-es játékosok átlagos nettó havi fizetése jellemzően 600 ezer és 1,3 millió forint között mozog. A pénzügyileg erősebb, feljutásra esélyes kluboknál a legjobban fizetett játékosok bére elérheti a havi 2 millió forintot is.

Alapfizetések és Teljesítménybónuszok

A javadalmazás jellemzően egy alapfizetésből és a csapat teljesítményétől (győzelmek, helyezés) függő bónuszokból áll. Ez a struktúra ösztönzi a kollektív sikert, és jelentősen növelheti a játékosok teljes bevételét. Az NB II-es fizetések már elegendőek ahhoz, hogy a játékosok professzionális sportolóként, más munka nélkül megéljenek.

NB III (Harmadosztály) Játékos Fizetések 2025-ben

Az NB III-es játékosok nettó havi fizetése 2025-ben várhatóan 400 ezer és 1 millió forint között mozog. A jobb játékosok és a feljutásra törő csapatok kulcsemberei akár havi 1 millió forintot is kereshetnek.

Fizetési Spektrum és a Liga Félprofi Jellege

Az NB III egy átmeneti zóna a profi és az amatőr futball között, ami a fizetéseken is meglátszik. A javadalmazás rendkívül széles skálán mozog:

• Átlagos fizetés: Körülbelül havi 400 ezer forint.
• Felső határ: A jobb játékosok és a feljutásra törő csapatok kulcsemberei akár havi 1 millió forintot is kereshetnek.
• Félprofi státusz: Sok játékos a futball mellett civil munkát is végez, számukra a foci inkább jövedelemkiegészítés. Fizetésük gyakran nem éri el a magyar átlagbért, de kényelmes megélhetést biztosíthat.
• Amatőr státusz: A tabella alsó felében lévő csapatoknál vagy a fiatalabb játékosoknál előfordul, hogy csak jelképes összeget vagy semmilyen fizetést nem kapnak.

Megyei Ligák (Vármegyei I. és II. osztály) Játékos Javadalmazása 2025-ben

A megyei osztályokban a játékosok szinte kivétel nélkül civil foglalkozással rendelkeznek, a futballból származó jövedelem "fizetéskiegészítésnek" számít. A juttatások általában nem fix havi fizetések, hanem teljesítményalapúak.

A Javadalmazás Jellege: Túlnyomórészt Amatőr Szint

A megyei osztályok túlnyomórészt amatőr vagy félprofi szinten működnek. A játékosok szinte kivétel nélkül civil foglalkozással rendelkeznek, a futballból származó jövedelem "fizetéskiegészítésnek" számít. A juttatások általában nem fix havi fizetések, hanem teljesítményalapúak.

• Vármegyei I. osztály:
  • Átlagkereset: Körülbelül havi 70 ezer forint.
  • Kiemelkedő játékosok: A tehetősebb kluboknál elérheti a 160-180 ezer forintot is.
• Vármegyei II. osztály:
  • A játékosok 80-90%-a kap valamilyen juttatást.
  • Fix díjak: 30-60 ezer forint/hó.
  • Pontpénz: Gyakori a 3000 forint körüli pontprémium.
• Vármegyei III. osztály:
  • A játékosok kisebb része (20-30%) kap pénzt.
  • Tipikus összeg: Havi 20-40 ezer forint, főként meccs- vagy pontpénz formájában.

Fizetési Trendek és a Jövő Kilátásai

A fizetések, különösen az élvonalban, folyamatosan nőttek az elmúlt években, amit elsősorban a megnövekedett állami és szponzori támogatások tettek lehetővé. Ez a modell azonban pénzügyi fenntarthatósági kérdéseket vet fel, mivel a klubok bevételei nagymértékben függenek külső forrásoktól, nem pedig a piaci teljesítménytől.

Növekvő Bérek és Fenntarthatósági Kérdések

A fizetések, különösen az élvonalban, folyamatosan nőttek az elmúlt években, amit elsősorban a megnövekedett állami és szponzori támogatások tettek lehetővé. Ez a modell azonban pénzügyi fenntarthatósági kérdéseket vet fel, mivel a klubok bevételei nagymértékben függenek külső forrásoktól, nem pedig a piaci teljesítménytől.

Az MLSZ Új Stratégiájának Hatása

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2025-től életbe lépő új, ötéves stratégiája jelentősen befolyásolhatja a fizetési struktúrákat. A stratégia a pénzügyi támogatásokat a magyar és a fiatal (U21-es) játékosok szerepeltetéséhez köti.

• Cél: Növelni a magyar játékosok számát és játékidejét az NB I-ben és az NB II-ben.
• Várható hatás: Ez a szabályozás felértékelheti a tehetséges magyar fiatalokat, ami növelheti a keresletet és a fizetésüket a hazai piacon.

Táblázatos Összefoglaló: Becsült Havi Nettó Fizetések (2025)

A fizetések, különösen az élvonalban, folyamatosan nőttek az elmúlt években, amit elsősorban a megnövekedett állami és szponzori támogatások tettek lehetővé. Ez a modell azonban pénzügyi fenntarthatósági kérdéseket vet fel, mivel a klubok bevételei nagymértékben függenek külső forrásoktól, nem pedig a piaci teljesítménytől.